Az idei első három negyedévében 8709 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3 százalékkal elmaradt a tavaly január–szeptemberitől – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
– A harmadik negyedéves lakásépítési szám összességében megfelelt a megelőző negyedévekben tapasztalt trendeknek, nagyságrendileg ötödével maradt el az egy évvel korábban tapasztalttól. Az elmúlt két év tendenciáit figyelembe véve körülbelül 13-15 ezer új lakás épülhet idén. Ez ugyan alacsonyabb szintet képvisel, mint az elmúlt három év húszezer körüli lakásépítési száma, de érdemben magasabb, mint a 2010 elejét jellemző tízezer körüli darabszám, amikor is az ágazat és a lakosság a pénzügyi válság hatásait igyekezett kiheverni – nyilatkozta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője.
A lakásépítések száma minden településtípuson érdemben, de közel hasonló ütemben esett vissza a megelőző évi szintjéhez képest, egyedül a kisebb városok lógnak ki, itt harmincszázalékos mérséklődést mutat a lakásépítések száma az első három negyedév adatai alapján.
A lakásépítési engedélyek ezzel szemben merőben eltérő képet mutatnak: a kiadott engedélyek száma az előző évhez képest kismértékben csökkent az idei év első három negyedévében, 2,3 százalékkal. Molnár Dániel szeirnt itt a harmadik negyedéves adatok jelentős fordulatot mutatnak, az első két negyedév éves alapú visszaesése után, a harmadik negyedévben közel negyven százalékkal több engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés viszont a vidéki településeken csapódott le, a fővárosban harmadával csökkent a kiadott engedélyek száma az első kilenc hónap adatai alapján, miközben a megyei jogú városokban 7,1, a többi városban 14,5, a községekben pedig 19,6 százalékos növekedést regisztrált a KSH.
Vagyis a lakásépítések terén a kilátások jelenleg csak a fővárosban tekinthetőek negatívnak, a többi településen már dinamikusan élénkül a lakásépítési kedv.
Molnár Dániel felhívta arra a figyelmet, hogy a forint lakáscélú hitelek havi új szerződéseinek értéke a megelőző évhez képest több mint a duplájára emelkedett az idei év során, és ezzel elérte a 2021 végi szintjét, miközben a hitelköltség még mindig több mint két százalékponttal magasabb, mint az akkor tapasztalt.
Ezek alapján tehát jelentős kereslet mutatkozik a háztartások részéről a lakáscélú hiteltermékek iránt a viszonylag magasabb kamatok ellenére is.
Ez a kereslet ugyanakkor egyelőre inkább a használt ingatlanok piacán csapódik le, a lakóingatlanok tranzakcióinak száma közel negyven százalékkal nőtt a megelőző évi szintjéhez képest.
– A jövő évben arra számíthatunk, hogy a lakásépítések terén is fordulat következhet be. Ezt a kormányzati bejelentések, az új gazdaságpolitikai akcióterv egyes intézkedései is támogatják. Ezen belül a lakhatást segítő intézkedések, habár jelentős részben inkább a lakásfelújítást ösztönzik és támogatják, egyes elemei, mint az önkéntesen vállalat lakáshite-kamatplafon, a kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs, az újlakás piacon is lendületet hozhatnak – tette hozzá a szakértő.
