Béremelés: folytatódnak a megkezdett programok

A közszolgálatban dolgozók erkölcsi megbecsülésén túl a kormány az anyagi megbecsülésüket is kiemelten kezeli, ennek érdekében évről évre újabb bérnövelő intézkedéseket tesz – olvasható a 2025-ös költségvetés törvényjavaslatában. A dokumentumban szerepel, hogy minden már elindult életpályaprogram, meghozott bérintézkedés, béremelés végrehajtásának összege rendelkezésre áll a jövő évben is.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat indoklása külön fejezetben tér ki a közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülésére. A törvénytervezet jelzi, hogy az elmúlt évek béremelési programjának köszönhetően teljesíti a kormány korábbi vállalását, így a tanárok fizetése jövőre eléri majd a diplomásátlagbér nyolcvan százalékát. A 2025-ös büdzsé több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók (óvoda, általános és középiskola, felsőoktatás) bérére, béremelésére ami duplája a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben szereplő összegnek. 

Folytatódik a béremelés. A 2025-ös költségvetés több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére (Fotó: AFP)

Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot, ami csaknem 2500 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Az egyéb, nem felsőfokú oktatásra mintegy ötszázmilliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben.

Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője a minap arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy az államháztartás minden tizedik forintját, pontosan 9,8 százalékát oktatásra költi a kormányzat. Ebből közvetve az olvasható ki, hogy a kormány stratégiailag fontosnak tekinti az oktatás területét. Hozzátette, hogy a tanári pálya reputációjának helyreállásához a bérek rendezése jól érzékelhetően hozzájárul. Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a tanító szakok népszerűsége idén rég nem látott szintre emelkedett.

Az egészségügyben valósult meg a legnagyobb béremelés

A bérek terén 2010 óta a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. A fent említett összehasonlítás mintája itt is beszédes: az utolsó, baloldali kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege csaknem négy és félszeresére nő a 2025-ös költségvetés alapján. 

Egészségügyi célokra több mint 3700 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ez pedig 2500 milliárd forinttal több mint amekkora a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es büdzsében szerepelt. 

Csak az elmúlt három év lépéseit kiemelve az orvosi fizetések – a 2021-től elkezdődött, több évig tartó átfogó bérfejlesztésnek köszönhetően – minden korábbinál nagyobb mértékben emelkedtek, az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók pedig két lépcsőben – 2023. július 1-jétől és 2024. március 1-jétől – kaptak béremelést.

Kórházak felújítására is fedezetet nyújt a jövő évi költségvetés

A költségvetési törvénytervezetben az is olvasható, hogy az egészségügy költségvetési forrásainak célja egy modern, a 21. század kihívásaira megfelelően reagálni képes, hatékonyan és eredményesen működő ellátórendszer. Ezért olyan fejlesztésekre is jut pénz, amelyek javítják az állami fenntartású kórházak üzemeltetésének hatékonyságát. 

Ennek részeként kezdődhet el például a Heim Pál Gyermekkórház megújítása, valamint az egészségbiztosítási alapon keresztül 150 milliárd forintos többletforrást kaphatnak a közfeladatot ellátó egészségügyi intézmények.

Krónikus a szakemberhiány Németországban

A német egészségügyi szektorban 47 400 betöltetlen állás van, amelyre nem találnak megfelelően képzett jelentkezőt, így ezt az ágazatot sújtja a leginkább a krónikus szakemberhiány – derült ki egy friss tanulmányból, melyet a Világgazdaság ismertetett. A problémát súlyosbítja, hogy az öregedő népességnek egyre nőnek az egészségügyi ellátás iránti igényei: a német közegészségügyi ügynökség, a Robert Koch Intézet előrejelzése szerint a 65 éves vagy annál idősebb emberek aránya 2030-ra a jelenlegi 21 százalékról 29 százalékra nő majd. A Német Gazdasági Intézet Szakképzési Kompetencia-központjának tanulmányából kiderül, hogy  

• gyógytornászból van a legnagyobb hiány, 11 600 ilyen állás betöltetlen,
• fogorvosi asszisztensből 7350-nel van kevesebb a kelleténél, 
• az egészségügyi és ápolószemélyzetből pedig 7100 fő hiányzik.