A vállalkozások támogatása, az új csúcsminisztérium és a gazdasági környezet alakulása volt a főbb témája Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter évindító 2025 a családok éve című tájékoztatójának.
A tárcavezető beszélt az új csúcsminisztérium felállásáról és emlékeztetett, hogy január elsejével összeolvadt az Nemzetgazdasági Minisztérium és Pénzügyminisztérium. Kijelentette, hogy szerkezeti átalakításokra nem készülnek, a PM munkatársai zavartalanul folytathatják munkájukat. A csúcsminiszter azt is elmondta, hogy Hoffmann Mihály lesz az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Az államadósság mutatója 73,9 százalék lehet, de idén már ez is csökken, tette hozzá.
– Nyílt és transzparens együttműködésre törekszem az új jegybankelnökkel – hangsúlyozta Nagy Márton. Kiemelte, hogy a vitáknak helye van, de azokat zárt szobákban kell lefolytatni. A Magyar Nemzeti Bank stábja kiváló és Varga Mihály érkezésével újfajta szemléletet hoz majd a munkába.
A gazdasági kabinet, amelyet továbbra is ő vezet, egyben költségvetési munkacsoportként is működik. Így a gazdasági és a költségvetési célok elérése egy kézben összpontosul.
Nagy Márton emlékeztetett, hogy ilyen csúcsminisztérium már volt 2010-ben, tehát nem újdonság, kijelentette: a pénzügyminiszter nem könyvelőként, hanem gazdasági miniszterként végzi tovább munkáját.
A nemzetgazdasági miniszter beszédében értékelte a gazdasági környezetet is. „2025-ben repülőrajttal indulunk!” – harangozta be korábban Orbán Viktor miniszterelnök. Nagy Márton szerint így „2025-ben negyedévről negyedévre növekvő GDP-számokat láthatunk”. Azonban úgy látja, a tavalyi évben 0,5-0,6 százalékos GDP-bővülés várható.
A gazdasági miniszter szerint a családok helyzetében már látható a fordulat szeptembertől.
Foglalkoztatottság, bérek, kiskereskedelem, hitelezés, valamint lakás- és autópiac – Nagy Márton ezeket az indikátorokat figyeli a jövőben. Jelenleg 4,6 millió ember dolgozik Magyarországon, és sok ember lépett be a munkaerőpiacra a gazdasági miniszter szerint.
A legkisebb jövedelemmel rendelkezők és az átlagot keresők esetén valósult meg a legmagasabb reálbéremelkedés. Hangsúlyozta: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 82,1 százalékának növekedett a reálkeresete tavaly. Idén ez az arányszám Nagy Márton várakozása szerint tovább emelkedhet.
A kormány az adminisztrációs terhek további csökkentésével is támogatja a kkv-kat – emelte ki. Jelezte, hogy az első lépés már megvalósult: emelkedik a könyvvizsgálati értékhatár háromszázmillió forint nettó árbevételről hatszázmillió forintra. A módosítás értelmében azok a kkv-k mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól, akiknek a nettó árbevétele a havi 25 és 50 millió közötti sávban van. Jelezte azt is, hogy a könyvvizsgálati szabály változásával 16 025 vállalkozás érintett, ez a társas vállalkozások 4,4 százaléka.
Nagy Márton szerint
a kkv-szektorban még több tennivaló van, mert itt nem lehet még fordulatról beszélni.
Itt több szereplőnek – jegybanknak, kormánynak, valamint a bankoknak – az együttműködése kell ahhoz, hogy a hitelezésekben fordulat történjen. A Demján Sándor-program segítségével az eddigi tapasztalatok alapján a vállalkozások beruházásokba kezdenek. „Mi nem hagyunk parlagon semmilyen projektet.”
A kidolgozott beruházásokat végig kell vinnünk. Nagy Márton szerint a termelékenységnövekedési kényszer is elindíthatja a fordulatot a szektorban.
Fontos bejelentés, hogy 18 millióra szeretnék emelni az áfa alanyi adómentességet, a kiva értékhatárát pedig három-hatmilliárd forintban szeretnék meghatározni. Ezeknek az irányoknak a kidolgozása folyamatban van.
Idén akár 150 milliárd forint Széchenyi-kártya beruházási hitel is kikerülhet a vállalkozásokhoz, ezek 2024 november 1-jétől 3,5 százalékos kamattal elérhetőek. A Széchenyi-kártya-program megélvő hitelállománya közel 45 százaléka a teljes vállalati hitelállománynak.
