A legkisebb jövedelemmel rendelkezők és az átlagot keresők esetén valósult meg a legmagasabb reálbéremelkedés. Hangsúlyozta: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 82,1 százalékának növekedett a reálkeresete tavaly. Idén ez az arányszám Nagy Márton várakozása szerint tovább emelkedhet.
A kormány az adminisztrációs terhek további csökkentésével is támogatja a kkv-kat – emelte ki. Jelezte, hogy az első lépés már megvalósult: emelkedik a könyvvizsgálati értékhatár háromszázmillió forint nettó árbevételről hatszázmillió forintra. A módosítás értelmében azok a kkv-k mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól, akiknek a nettó árbevétele a havi 25 és 50 millió közötti sávban van. Jelezte azt is, hogy a könyvvizsgálati szabály változásával 16 025 vállalkozás érintett, ez a társas vállalkozások 4,4 százaléka.
Nagy Márton szerint
a kkv-szektorban még több tennivaló van, mert itt nem lehet még fordulatról beszélni.
Itt több szereplőnek – jegybanknak, kormánynak, valamint a bankoknak – az együttműködése kell ahhoz, hogy a hitelezésekben fordulat történjen. A Demján Sándor-program segítségével az eddigi tapasztalatok alapján a vállalkozások beruházásokba kezdenek. „Mi nem hagyunk parlagon semmilyen projektet.”
A kidolgozott beruházásokat végig kell vinnünk. Nagy Márton szerint a termelékenységnövekedési kényszer is elindíthatja a fordulatot a szektorban.
Fontos bejelentés, hogy 18 millióra szeretnék emelni az áfa alanyi adómentességet, a kiva értékhatárát pedig három-hatmilliárd forintban szeretnék meghatározni. Ezeknek az irányoknak a kidolgozása folyamatban van.
Idén akár 150 milliárd forint Széchenyi-kártya beruházási hitel is kikerülhet a vállalkozásokhoz, ezek 2024 november 1-jétől 3,5 százalékos kamattal elérhetőek. A Széchenyi-kártya-program megélvő hitelállománya közel 45 százaléka a teljes vállalati hitelállománynak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!