A technológia fejlődése tovább formálja a különböző méretű vállalkozások működését és fejlődését, így 2025 újabb meghatározó év lesz a munka világában – derült ki International Workplace Group (IWG) globális kutatásából. Ebből kiderült, hogy amíg 2024-ben újra trend lett az irodába való visszatérés, a valóság ennél sokkal árnyaltabb képet mutat.
Fotó: Science Photo Library via AFP
A hibrid munkavégzés a munkavállalók millióinak továbbra is lehetőséget ad a mindennapi munka módjának egy kényelmesebb megvalósulására: úgy és ott dolgozzanak, ahogy és ahol akarnak. A vállalkozások vezetőinek többsége hisz a hibrid munkában és ennek hosszú távú előnyeiben.
A munka az munka, akárhol is végzik
Azoknál a vállalatoknál, ahol továbbra is elvárják a mindennapi munkába járást – gyakran nagy és felesleges távokat megtéve egy-egy központi irodába –, felmondásokkal kell számolni.
Egy független piackutató által végzett felmérés szerint, az olyan nagyvállalatoknál, mint például az Amazon, a munkavállalók 73 százaléka fontolóra vette a felmondást az RTO – „return to office”, azaz a „vissza az irodába” miatt. Az International Workplace Group által végzett kutatás is megállapította, hogy a toborzók kétharmada (67 százalék) szerint megnőtt a munkahelyi felmondások száma, ahol bevezették a kötelező ötnapos központi irodai jelenlétet. A kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy a hibrid munkavégzés nemcsak magasabb munkavállalói elégedettséget, hanem jobb termelékenységet is eredményez.
A kisvárosok, külvárosok is népszerűek a startupoknál
Mivel a kisvállalkozások számának növekedése a járvány után is tovább folytatódik, a skálázható, rugalmas munkaterületek iránti kereslet tovább fog nőni 2025-ben.
A kis- és középvállalkozások jelenleg a globális GDP mintegy felét és a foglalkoztatás mintegy negyven százalékát adják, amelyek száma várhatóan 2031-ig csaknem megduplázódik. A világ minden részén több mint 4500 rugalmas munkaterületet kínáló International Workplace Group munkaállomásai is egyre inkább a külvárosokban és kisvárosokban nyílnak, ez a trend a tervek szerint 2025-ben tovább folytatódik.
A hibrid munka felélénkíti az ingázásban érintett településeket és átalakítja a gazdasági környezetet. Az álmos ingázóvárosok új életre kelnek, mivel a munkavállalók, ha lehet, itt maradnak és a lakóhelyükhöz közelebbi munkahelyeket választják.
Ez a fellendülés 2025-ben tovább fog tartani, mivel az emberek zöme, közelebbi munkahelyet preferál, és a munka és magánélet jobb egyensúlyára törekszik.
Az új generáció is alakítja a piacot
A Z generáció már a munkaerő egyharmadát teszi ki, akik digitális képességeikkel, valamint a rugalmassággal kapcsolatos elvárásaikkal befolyásolják a munkahelyi normát.
Digitális bennszülöttekként hozzászoktak, hogy bárhol dolgozhatnak, így az újdonsült diplomások kétharmada elutasítja a szigorú ötnapos munkába járást. A hagyományos merev struktúrákkal szemben a munka-magánélet egyensúlyát, valamint az empatikus vezetést helyezik előtérbe. Azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazkodnak a „hibrid generációhoz”, valamint a rugalmasság, a sokszínűség és a hitelesség preferenciáihoz, azt kockáztatják, hogy lemaradnak a legjobb tehetségekről.
A nemek közötti egyenlőség is egyre nagyobb teret kap
Idén erősödni fok a nők felsővezetői pozíciókba való előretörése. A munkaerő-egyenlőség és a sokszínűség terén elért előrelépés ellenére a vezetői pozíciók továbbra is elérhetetlenek sok nő számára. A gyermek- és családgondozással küzdők számára a rugalmasságot biztosító hibrid munkavégzés felbecsülhetetlen: kétharmaduk számolt be arról, hogy ez új és felbecsülhetetlen munkalehetőségeket nyitott meg számukra.
A méltányosság és a becsületesség alapvető követelményein túl a vállalatoknak más okai is vannak, hogy növeljék a nők képviseletét a vezetői pozíciókban: kutatások kimutatták, hogy azok a cégek, ahol több nő van vezető pozícióban, nyereségesebbek és társadalmilag felelősségteljesebbek.
A kikapcsololódáshoz való jog is fontos a dolgozóknak
A technológia megjelenése elérhetővé teszi a távmunka rugalmasságát, de egyben az állandó elérhetőséget is eredményezi. Így gyakran elmosódnak a munka és a magánélet közötti határok. Több ország, például
- Franciaország,
- Görögország
- és Ausztrália
válaszul törvényt hozott a „kikapcsolódáshoz való alapvető jogról”, ezzel is védve a munkavállalók szabadidőhöz való jogát.
Ez a tendencia tovább fog erősödni, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is hasonló elmozdulás tapasztalható. A munkavállalók nagyra értékelik a munka és a magánélet egyensúlyát, amelyet a hibrid munkavégzés biztosít, és a szabadidő védelmének fontosságát nemcsak a kormányok és szakszervezetek, de a vállalatok is felismerik.
A hibrid munka mint jóléti juttatás
A kutatásból az is kiderült, hogy 2025-re a rugalmas és hibrid munkarendek ugyanolyan fontos részei lesznek a juttatási csomagoknak, mint az egészségbiztosítás.
Kutatások bizonyítják, hogy a hibrid munka jelentős előnyökkel járhat a munkavállalók általános jólétére nézve. A stresszszint, a fizikai egészség, az étrend és a táplálkozás javulása pozitívan befolyásolja a termelékenységet és a munkahelyi motivációt. Ez a tendencia idén új formákban fog megnyilvánulni: a szilárdabb hibrid munkapolitikáktól kezdve a fitneszlétesítményeken át a jobb munkavállalókat segítő programokig és a mentális egészséghez kapcsolódó szabadnapokig.
