Új kínálattal és új üzletpolitikával szaporodtak el gombamód az ázsiai boltok a fővárosban. Egy évtizeddel ezelőtt is tucatszám működtek kínai és vietnámi kereskedők által üzemeltetett kis vegyeskereskedések, de azok kínálata kifejezetten a magyar hagyományokat követte.
A Covid-járvány után azonban új erőre kapott a kiskereskedelem ezen szegmense, ami nagyban összefügg a kőbányai kínai negyed felfutásával.
Legutóbb a dél-budai Camponában nyílt nagy alapterületen ázsiai szupermarket, amelynek a kínálata komoly hasonlóságot mutat az ázsiai boltok erősödését generáló, a kőbányai kínai negyedben működő Duna Pandáéra. Ez utóbbi üzlet jó néhány éve működik Kőbányán a Jegenye utcában és minden hazai ázsiai bolt közül a közösségi médiában ezt tartják – főleg a választéka miatt – a legjobb orientális áruháznak. Mindez azért érdekes, mert erre a címre nagyon sokáig a Vámház körúton működő bolt tarthatott igényt, évekig csak itt lehetett ázsiai ízeket vásárolni. Ám a Jegenye út környékén, a Monori Center csoporthoz tartozó területen kialakult kínai negyed népszerűsége – ugyancsak a Covid járvány lecsengése után – nagyon megugrott, köszönhetően a Duna Pandának, amely az új ázsiai boltok üzletpolitikájának origója. Nagy alapterületen árul, megdöbbentően nagy választékban ázsiai (koreai, japán, kínai, thai) instant leveseket és tésztaételeket, szószokat és félkész élelmiszert, amire szemmel láthatóan a budapestiek szó szerint rákattantak.
Ezt a kínálatot követik az új ázsiai boltok.
A Kínában egyébként fillérekért hozzáférhető instant tésztákat itthon 2000–3000 forintért adják, ez olyan hatalmas árrést rejt, hogy komoly üzletpolitikát lehet rá felépíteni.
Ráadásul az adatok szerint Magyarországon több mint 30 ezer kínai és együttesen nagyjából ugyanennyi koreai, japán és thai, illetve más ázsiai náció él, akik alapvető vásárlói bázist alkotnak ezen boltoknak. Emellé zárkóztak fel a magyarok, különösen a budapestiek, akik rendszeres táplálkozásába beépült az orientális konyha. Ráadásul az új ázsiai boltok választéka nem merül ki az instant élelmiszerekben. Új elemként megjelentek a fagyasztott tenger gyümölcsei (olyan nagy a kereslet irántuk, hogy a Lidl is egyre több üzletében alakít ki a terméknek sarkokat és az Aldi, illetve az Auchan boltjaiban is nagy belőle a választék), a japán sushi kellékek és a hozzá való halak, illetve az egzotikus italok. E három termékcsalád árrése és a forgalma önmagában is el tudna tartani egy boltot. Ehhez párosul a a kínai és japán teamánia, illetve a nagy választékú ázsiai édességek.
A dolog érdekessége, hogy ezek a boltok olyan választékkal és szortimenttel működnek, amelyek nem összehasonlíthatóak a hagyományos szupermarketekkel, így valójában árszínvonalat sem lehet mérni náluk, nem lehet rájuk fogni, hogy olcsóbbak, vagy drágábbak a hagyományos boltoknál.
Csak egymással lehet őket összehasonlítani, illetve a Duna Pandával, vagy a kínai negyed nagykereskedelmi áraival. Az áru ugyanis onnan származik, a kínai negyedben 300 nagykereskedelmi bemutatóterem működik a Monori Center saját bevallása szerint 70 ezer négyzetméternyi raktárterületen. Ez nem csak budapesti léptékkel nagy, a kőbányai kínai negyed az egész régiót ellátja termékekkel.
És mitől éli virágkorát az orientális életérzés? A választ ugyancsak a Monori Center írja saját felületén: „18 kínai étterem és 2 ázsiai szupermarket működik itt, amivel Budapest kínai negyede vagyunk”. Jó néhány éve, 2013 óta minden évben májustól augusztusig a hét minden estéjén kínai street food piacot tartanak itt, amely népszerű esemény a helyi kínai közösség számára. Mindez kifejezetten vonzóvá tette az utóbbi néhány évben a távol-keleti életérzést a budapestiek számára is.
