Afrika ámulatba ejti a világot, gazdaságai közel fele több mint öt százalékkal növekszik idén, Afrikai Fejlesztési Bank prognózisa szerint. A középosztályát gyarapító, fejlődni kívánó kontinens Európa, és konkrétan a magyarok számára is hatalmas lehetőségeket rejt – mondta a Világgazdaságnak Abdelmalek Alaoui, a Guepard Group tanácsadó cég vezérigazgatója, a Marokkói Stratégiai Intelligencia Intézet elnöke. Jelezte: az európaiaknak le kellene szállniuk az erkölcsi magas lóról, és partnerként kezelni az afrikaiakat. – Az EU-Afrika szinten nincs élet, a jövő a patriótáké – jelentette ki a közgazdász.

Az interjúban beszélt arról is, hogy Afrika mindig is a proxy gazdasági háborúk terepe volt. Már a Szovjetunió és az Egyesült Államok közt nagy-nagy gazdasági rivalizálás folyt, emlékeztetnek erre akár a magyar cégek építette stadionok Algériában. Kiemelte: a kontinens piacai dinamikusak, akár kétszámjegyű növekedés is elérhető. A kockázati költség pedig egyre könnyebben felmérhető, mert Afrika modernizálódik. Mára konzisztens középosztályi gazdasággal rendelkezik, és ez ötszáz-hatszázmillió emberre fog növekedni.
Európa csak prédikál, Afrika többet vár ennél
Abdelmalek Alaoui elmondta: az amerikai stratégia elég világos, ne lehet egyedül hagyni Kínát Afrikában. Kommerciálisan nem olyan agresszívek, de igyekeznek megelőzni, hogy Kína túl sok pozícióhoz jusson. – A kitermelésben, ritkafémekben, például a kobalt, illetve mindenben, ami szükséges az új gazdaságban, olcsó energiában és minden egyébben, ami növekedési motor – magyarázta. Európa szerepvállalásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez a kapcsolat diszfunkcionális.
A korábbi gyarmathatalmak, mint Franciaország vagy az Egyesült Királyság, még mindig privilégiumokat őriznének egyes országokban. Mi, afrikaiak a magyarokhoz nagyon hasonlók vagyunk abban, hogy Európa kéretlen tanácsokat oszt nekünk, holott képesek vagyunk magunkról gondot viselni. De Európa tovább osztja az utasítást, hogyan menedzseljük a demokráciánkat, a kormányzatainkat. A költségvetésünket, miközben Európa a sajátjával se birkózik meg.
Álláspontja szerint őrült kettős mércével szembesülnek, ugyanis morális alapon kapják a tanácsok özönét, miközben az európaiak maguk nem is annyira erkölcsösek. Hozzátette azt is, hogy az európaiak az érdekeiket hajszolják, stratégiai ásványokat akarnak, olajat, gázt, alacsonyabb költségeket. Miközben azt nem adják, amit az afrikaiak várnak, sok befektetést, és nem csak olyat, ami munkaerőköltség alapú, hanem ami innováció. – Ugyanakkor meg azt kérik tőlünk, hogy tartsuk féken a migrációt. Ez egyszerűen nem működik. Ha nem fektetsz be a migránsokat kibocsátó zónába, hogy prosperitást teremts, hogyan várod, hogy az illegális migráció elleni pajzsoddá váljon? – fogalmazta meg aggályait a Világgazdaságnak a közgazdász.