Más a kínai és az amerikai módszertan
– A kínaiak a kormányokkal szorosan együttműködnek, jó finanszírozást nyújtanak, a vállalatoknak kedvezve, és főleg az elsődleges szektorokban, a bányászatban, olajban, stratégiai ásványokban. Az amerikai ágenda sokkal szélesebb, és gyakran NGO-kat vagy más proxy szervezeteket használnak ennek érdekében – magyarázta a szakember. Beszélt arról is, hogy Afrika évek óta igyekszik megszabadulni a segélyek paradigmájától, kereskedelemre szeretné cserélni. Azt mondta, tíz Marshall-segélynek megfelelő összeg érkezett Afrikába, de egyszerűen ez nem működik. Afrika nem Európa. Amikor Európa megkapta a Marshall-segélyt, már túl volt az első ipari forradalmon. Volt ipari bázis, voltak birodalmak, egy széles gazdasági alap, amire lehetett építeni. Afrikában viszont mindent a függetlenség elnyerése után építettek. Mert a gyarmattartók arra használták Afrikát, hogy megszerezzék a nyersanyagait, elszállítsák, és ott dolgozzák fel. Még ma is Afrikában a kikötőkhöz közeli területek a fejlettek. És Afrika háromszor akkora, mint Európa, kevesebb infrastruktúrával.
Európa nem érti, mit kellene tenni
A közgazdász szerint az amerikaiak az teszik, amit a legjobban tudnak, azaz a diplomáciát használják és az erőt. Hozzátette: a kínaiak kínai módra csinálják, Afrikát bevonták az Egy övezet, egy út programba, de közben tartós hozzáférésre törekednek a stratégiai ásványokhoz, a telekommunikációhoz, az útépítéshez, kikötőépítéshez.
Az európaiak valahol a kettő közt az útjukat keresik. Egy korszak vége és egy mai kori rendszer közt vacillálnak, és olyan partnerséghez szeretnének jutni, amelyben csak egy partner foglaltatik.
Kifejtette, hogy nagy lehetőségek vannak a kontinensen a megújuló energiákkal kapcsolatos befektetésekre, mert kisebb a bürokrácia és nincsenek NGO-k, amelyek megnehezítik a vállalkozások életét. A magyar–marokkói együttműködésekkel kapcsolatban azt mondta: „Egy olyan ország, mint Magyarország számára ez is nagyon fontos, mert mérsékelnie kell a kockázatait. Hiszen nagyon kitett a Kínából jövő közvetlen tőkebefektetéseknek és a hanyatló német ipari beruházásoknak, így szét kellene terítenie a gazdasági zónáját. A legjobb olyan helyeken, ahol gazdasági és intézményi stabilitás van, mint Marokkó.”




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!