Országosan közel háromszoros különbség van egy külterületi telek és egy lakóövezeti telek átlagos négyzetméterára között. Az 1500 négyzetméteresnél kisebb ingatlanok esetében a külterületi telkek átlagos négyzetméterára 8,8 ezer forint, a lakóövezeti telkeké pedig 24,7 ezer az ingatlan.com adatai alapján – ismertette lapunk megkeresésére közös válaszában az ingatlan.com és a money.hu az ingatlanok hitelezhetőségével kapcsolatban. Hozzátették, minden egyéb nehezítő tényező további árkülönbségeket okoz a külterületi telkek esetében is. Ezek közé tartozik tipikusan a zártkerti besorolás vagy éppen az osztatlan közös tulajdonú jelleg is, de a tényleges árat a lokáció és az infrastruktúra, főleg a közműellátottság formálja leginkább.
(Fotó: Székelyhidi Balázs)
Ha egy ingatlanra csak szabad felhasználású jelzáloghitel vehető fel, az jelentős hátrányt jelenthet a piacon. Csökkenti a potenciális vevők számát, növeli a vevők finanszírozási költségeit, hiszen a szabad felhasználású jelzáloghitelek jóval drágábbak, mint a lakáshitel, és kizárja a nem szabad felhasználású támogatásokat, mint amilyen a csok plusz, falusi csok. Mindez összességében alacsonyabb eladási árat és hosszabb értékesítési időt eredményezhet.
A szakértői válasz kitér rá, zártkerti besorolású ingatlant szinte lehetetlen lakáshitel segítségével megvenni, hacsak nincs rajta hivatalosan lakóháznak minősülő, megfelelő méretű és állapotú épület, és a telek nincs kivonva a művelés alól. Ha lakóház besorolású az ingatlan, amelyet nyaralónak vennénk meg, és belterületen fekszik, akkor a legkézenfekvőbb a lakáshitel és ez nem is lehetetlen. A gyakorlatban viszont az ingatlan értékének kisebb százalékát hajlandók hitelből finanszírozni, mint egy (belterületi) lakóingatlannál, rendszerint magasabb önerő szükséges a vásárláshoz.
A vályogház nem feltétlenül jelent kizáró okot lakáshitel felvételnél, de értékbecslés során szigorúan ellenőrzik a műszaki állapotot. Fontos, hogy legyen vízszigetelése az ingatlannak és köthető legyen rá lakásbiztosítás, utóbbi ugyanis mint a lakáshitelnek, mind pedig a szabad felhasználású jelzáloghitelnek feltétele. Ha valamilyen okból egyik biztosító sem hajlandó szerződni a házra, nem lehet rá hitelt felvenni.
Az osztatlan közös tulajdon nem zárja ki sem a lakáshitel, sem a támogatások, támogatott hitelek igénylését. A finanszírozáshoz az összes tulajdonos által aláírt használati megosztási szerződés bemutatása szükséges,
amelyen az egyes tulajdonosok által használt részek pontosan fel vannak tüntetve.
Abban az esetben, amikor egy, a pénzintézetek számára nem általánosságban elfogadható ingatlanról van szó, még nagyobb jelentőséget kap a körültekintő bankválasztás. A bankok gyakorlata ugyanis eltérő, vagyis elképzelhető, hogy az egyik elutasítja a fedezetet, vagy kevesebb hitelt ad rá, míg a másik jóval kedvezőbb feltételekkel finanszírozza meg azt.
A szabad felhasználású jelzáloghitel akkor lehet megoldás, ha a hiteligénylőnek van egy másik, a bank számára elfogadható ingatlana, amit fedezetként fel tud ajánlani (nem kell, hogy az ingatlan saját tulajdon legyen). Emellett ingatlanfedezet nélkül igényelhető személyi kölcsönből vagy szabad felhasználású támogatott hitelekből – mint amilyen a Babaváró vagy munkáshitel is – finanszírozható ilyenkor az adásvétel.
Az ingatlan.com adatai alapján bizonyos a zártkertek, külterületi ingatlanok, nyaralók iránti kereslet alapvetően alacsonyabb, viszont azokban az időszakokban, amikor tempósan emelkednek a lakásárak, akkor élénkül a kereslet az olyan ingatlanok iránti is, amelyek nem finanszírozhatók lakáshitellel. Hiszen vannak, akiknek megfizethetőbb egy jelentősen olcsóbb ingatlan magasabb kamattal, mintha jóval drágább ingatlant venne hitelre kicsit alacsonyabb kamatszint mellett.
