A régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel – derül ki a Niveus elemzéséből.
Magyarországon a teljes adó- és járulékbevétel várhatóan közel harmincezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben. Ezen belül a tervek szerint az általános forgalmi adóból származik majd a legnagyobb tétel – 8272 milliárd forint –, amely az összbevétel 27 százalékát képviseli.
A társasági adó – az unióban legalacsonyabb társasági adókulcsnak köszönhetően – hazánkban továbbra is a legalacsonyabb a régióban, mindössze öt százalékkal járul hozzá a bevételekhez. Ezt az arányt azonban a nemzetközi adózási szabályok változása, különösen a globális minimumadó bevezetése várhatóan megváltoztatja majd.
Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46 százalékát adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4 százalék) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.
A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó.
„Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e” – nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Adónemek szerint így néz ki az összehasonlítás:
Részletes összehasonlító táblázat – Adónemek szerinti megoszlás az állami bevételeken belül (%)
| Ország | ÁFA / VAT | Személyi jövedelemadó (PIT) | Társasági adó (CIT) | Társadalombiztosítási járulékok | Vámbevételek |
|---|---|---|---|---|---|
| Magyarország | 27% | 17% | 5% | 30% | ~1% |
| Szlovákia | 21% | 9% | 6% | 35% | ~1% |
| Csehország | 21% | 13,5% | 12% | 46,1% | ~1% |
| Románia | 34% | 11% | 7% | 30% | ~1% |
| Lengyelország | 22% | 15% | 7% | 39% | ~1% |
| Ausztria | 26,7% | 22,4% | 6,3% | 35,5% | 1,5% |
A közép-európai adóverseny összegzése
A legfontosabb megállapítások a Niveus szerint:
- Magyarország bevételei jelentős mértékben a fogyasztási típusú adókra épülnek, de jelentős az egyéb ágazati különadók mértéke is.
- Szlovákia a legalacsonyabb személyi jövedelemadó-bevétellel rendelkezik a vizsgált országok közül.
- Csehország egyedülálló módon elsősorban járulékbevételekre épít.
- Románia esetében az áfa szerepe szintén kiemelkedő.
- Lengyelország kiegyensúlyozott szerkezetű, de magasabb a szociális hozzájárulások aránya.
- Ausztria magas jövedelmi és szociális adóterhelésével emelkedik ki.
- A vámok szerepe jelenleg még marginális.
