Míg 2024 áprilisában Budapesten (különösen a pesti oldalon) a 600-800 ezer forint/m²-es ársáv volt a legjellemzőbb (az eladások egyharmada tartozott ide), addig 2025 áprilisára a legmagasabb kategóriába eső, 1,6 millió forintos vagy azt meghaladó négyzetméterárú lakások kerültek túlsúlyba – írta közleményében a Duna House. Ismert, azóta az árak jelentősen, közel húsz százalékkal emelkedtek, a négyzetméterárak kapcsán pedig fontos kiemelni, hogy Budapest három legolcsóbbnak számító (déli) kerülete a pesti oldalon található, valamint a felújítandó ingatlanok árazása.
(Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton)
A budai oldalon az adásvételek 41 százaléka már ebben, a gyakorlatilag plafon nélküli ársávban történt. Ezzel egy időben a pesti oldalon is jelentős változás figyelhető meg: az 1,2 millió forint feletti kategóriákba tavaly még csupán a tranzakciók 13 százaéléka tartozott, idén pedig már 38 százalék. Háttérként említhető, hogy a budapesti használt társasházi lakások átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint.
A Duna House szakértői szerint a hirtelen változás nem csupán a piaci drágulás szokásos ütemének, hanem több tényező együttes hatásának tudható be.
- Átrendeződő kereslet a biztos érték felé: a bizonytalan gazdasági környezet és az inflációs nyomás hatására a vevők egyre inkább az értékálló, prémiumingatlanokat keresik, különösen a budai oldal kedvelt városrészeiben.
- Megváltozott finanszírozási környezet: az állami támogatási programok magasabb összeghatárú ingatlanok elérését is lehetővé tették, így több család és befektető is beléphetett a korábban még elérhetetlennek tűnő árkategóriákba.
- Új építésű prémiumprojektek tömeges átadása: 2025 tavaszán több nagy értékű budai fejlesztés került a piacra, amelyek jelentősen növelték a magas árkategóriájú eladások számát. (Szintén írtuk, az újépítésűek esetében a négyzetméterár-átlag 1,6 millió forint és a felkapottabb környékeken a 2,2 millió forintot is közelítheti.)
- Lakáscélú migrációs hatások: a fővárosba költözők vagy újra visszatérők (köztük külföldön dolgozó magyarok és egyetemi hallgatók) elsősorban a belváros és a budai oldal iránt érdeklődnek, ahol a kínálat eleve a magasabb árkategóriákban koncentrálódik. Emellett a külföldi vásárlók aránya is növekedett, különösen az ukrán, orosz és közel-keleti befektetők körében, akik elsősorban a prémiumingatlanokra fókuszálnak.
„A jelenlegi tendencia mögött akár egy tartós piaci szerkezetváltás is körvonalazódhat, különösen abban az esetben, ha a prémiumkínálat tovább bővül, és a vásárlói hajlandóság a magasabb árak mellett is fennmarad” – hangsúlyozta Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője. „Ugyanakkor a középkategóriás és a megfizethetőbb lakások iránt továbbra is erős kereslet mutatkozik. A kérdés csupán az, hogy ezek milyen arányban jelennek meg ténylegesen a piacon” – tette hozzá.
