Jelentős lépést tesz a Budapest Airport a fenntartható üzemeltetésért

Földhőprojekt indult a Budapest Airport területén, de ez csak a kezdet. Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke a földhőágazat kibontakozásának részleteiről is beszélt a Világgazdaságnak, Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár pedig arról, hogy ehhez az állami milyen újabb segítséget ad a geotermikus beruházások megsegítésére.

Geotermikus fúrás Vecsésen Fotó: Kallus György

– Amióta átalakult a geotermikus beruházási hazai engedélyezési rendszere, röviden összefoglalva azt mondhatom, hogy geotermikus forradalom zajlik – fogalmazott a Világgazdaságnak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke. Nagy Lászlót abból az apropóból kérdezte a lap, hogy egy olyan geotermikus beruházást mutattak be a nyilvánosságnak – a Budapest Airport első geotermikus kútjának fúrását –, amely már a hatóság által kialakított új engedélyezési környezetben történik.

Megkezdődött a geotermikus kút fúrása Vecsésen. Fotó: Kallus György

Az energiaválság miatt felértékelődött minden olyan hazai erőforrás, amely hozzájárulhat Magyarország energiabiztonságához. A geotermikus energia, melynek potenciálja régiónkban kiemelkedő, helyben elérhető, kiszámítható és környezetbarát energiaforrás. Ezért is volt kulcsfontosságú az SZTFH által kezdeményezett engedélyeztetési reform, amely rövid időn belül lehetővé tette a geotermikus energia-kutatás országos fellendülését, többek között Budapesten és környékén. Az elmúlt két évben országszerte 123 geotermikus kutatási kérelem érkezett az SZTFH-hoz, melyből 73-at a hatóság már jóváhagyott – jelezte szerdai közleményében az SZTFH.

A beruházás előkészítése során keletkező földtani adatok beépülnek az SZTFH által tavaly megvalósított, a budapesti termálkarszt fenntartható hasznosítását megalapozó kutatási programba. 

A kutatással az SZTFH célja az volt, hogy a főváros, mint az ország legnagyobb termálvíz-hasznosítója számára ne jelentsen kockázatot a termálvíz energetikai célú felhasználásának előretörése. A projekt megvalósulása során megfelelő monitoringrendszer kiépítésével az SZTFH és az üzemeltető folyamatosan figyelemmel kíséri a víztest állapotát, lehetővé téve a biztonságos és hosszú távú hasznosítást.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára kiemelte: – A geotermikus energia a benne rejlő lehetőségek fokozott kiaknázásával, a Kárpát-medence kedvező adottságaira építve a magyar zöldgazdaság húzóágazatává válhat. A tavaly elfogadott nemzeti földhőhasznosítási koncepció intézkedései révén 2030-ra megkétszerezhetjük a hazai felhasználást. Magyarország már most is az európai élmezőnybe tartozik a geotermikus energia felhasználásában, más települések mellett Szegeden, Győrött, Miskolcon, Szentesen és Mosonmagyaróváron komoly rendszerek működnek. A kormány kiemelten támogatja a földhőhasznosítás térnyerését, jelentős részben erre szolgál Magyarország történetének legnagyobb ágazati korszerűsítési programja, a Jedlik Ányos energetikai program is. A vállalatoknak szóló pályázatok összértéke több mint 440 milliárd forint, a tízből három kiírás kifejezetten a geotermikus beruházásokat ösztönzi, de az egyik távhős felhívás is nagymértékben a földhő fűtési célú alkalmazásával mozdítaná elő a szektor zöldítését.

Nagy László, az SZTFH elnöke hangsúlyozta, 

a számok jelzik, hogy az érdeklődés és az innováció lendületet kapott: Magyarország valóban mozgósítja erőforrásait a földhő kiaknázására. 

Az erőfeszítésekhez most a Budapest Airport is csatlakozik. Szólt arról is, hogy az SZTFH egyik kiemelt célja a geotermiával kapcsolatban, hogy elősegítse ennek a fenntartható és hazai erőforrásnak a minél szélesebb körű, biztonságos és jogszerű hasznosítását. Ennek érdekében támogatják az engedélyezési folyamatokat, felügyelik a jogszerű működést, és aktívan dolgoznak azon, hogy a geotermia teret nyerjen Magyarország energiaellátásában.

Felelős repülőtér-üzemeltetőként meggyőződésünk, hogy a környezetvédelem terén mielőbbi cselekvésre és hosszú távú, fenntartható megoldásokra van szükség

– mondta Eiszrich László, a Budapest Airport műszaki vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: – Amennyiben a kutatófúrás a várt eredményt hozza, az óriási lépést jelent afelé, hogy legkésőbb 2030-ig több mint 90 százalékkal csökkentsük a repülőtér közvetlen tevékenységéből származó szén-dioxid-kibocsátást.

 – A kút fúrásának megkezdése nem csupán mérnöki kihívás, hanem egy stratégiai jelentőségű lépés is a hazai energiafüggetlenség és fenntarthatóság irányába – jelentette ki Csécsei Tamás, a Rotaqua Kft. ügyvezető igazgatója. 

A geotermikus hőellátó rendszer fejlesztésének szakmai vezetését az Arctic Green Terv Kft. végzi. A munkálatokkal kapcsolatban Molnár Gábor, a vállalat ügyvezetője kiemelte: – A megkezdett kutatófúrás kedvező eredmények esetén megalapozhatja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér jövőbe mutató megújulóhőenergia-ellátását.

A kormány által tavaly elfogadott nemzeti földhőhasznosítási koncepció alapján 2035-ig a geotermikus energia széles körű felhasználásával akár egymilliárd köbméter földgáz is kiváltható, ezzel jelentős mértékben erősítve hazánk energiaszuverenitását.