Évente százezreket vonz az Északi-sarkra az utolsó esély turizmus

Világszerte egyre jobban terjed az utolsó esély turizmus, amelynek egyik legkedveltebb célpontja a klímaváltozás által jelentősen sújtott Északi-sarkvidék. A Föld legészakibb óceánját, közismert nevén a Jeges-tengert 2019-ben már százezernél is többen keresték fel tengerjáró hajóval, míg a szárazföldek látogatóinak száma tavalyi adatok szerint meghaladhatta a tízmilliót. Az utolsó esély turizmus ajánlatai lassan a hazai utazási irodák kínálatában is megjelennek.

Már készülnek a világ legészakibb szállodájának tervei Forrás: Luxury Action

Az Északi-sarkvidék nem csupán a nagyhatalmak, mint a Donald Trump által vezetett Egyesült Államok radarjára kerültek fel, hanem a nemzetközi turizmus is felfedezte magának. Így a regionális, benne többek között a grönlandi turizmus is évről évre kimagasló növekedési rátát produkál, függetlenül attól, hogy ezeket a hajós utazásokat általában csillagászati, több millió forintnak megfelelő összegért kínálják – írja az úgynevezett utolsó esély turizmus terjedéséről az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. 

De mit jelent az utolsó esély turizmus?

Az éghajlatváltozás és ebből fakadóan a növény- és állatvilág átalakulása, valamint az őshonos kultúrák visszaszorulása miatt az Északi-sarkvidékre irányuló idegenforgalmat sok esetben utolsó esély turizmusként tartják számon. A turisztika e formája a sarkvidékek mellett a Föld más, rendkívül törékeny természeti környezetével rendelkező régiójában is megjelent. A jelenség leglátványosabb példája mégis a klímaváltozás által leginkább sújtott Északi- és Déli-sarkvidék. 

Az Északi-sarkvidék nem csupán a Föld legészakibb óceánját jelenti, hanem az Egyesült Államok, Kanada, Grönland (Dánia), Izland, Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország északi régiói alkotják. E régiók turizmusa évről évre dinamikus bővülést mutat, amely mögött a környezeti átalakulással kapcsolatos tudatosság játszik központi szerepet. 

Turizmus a sarkvidékeken

Az Északi-sarkvidék turizmusa – hasonlóan az Antarktiszhoz – mostanra soha nem látott szinteket ér el annak ellenére, hogy egy amerikai felmérés alapján 

az északi-sarkvidéki hajóút ára hét és 49 ezer dollár közötti összegre rúghat, vagyis 2,5 millió forinttól határ a csillagos ég, akár 17 millió forintot is meghaladó összeg lehet az út költsége. Az Antarktisz esetében az átlagos költség 12 ezer dollár feletti, vagyis 4,5 millió forintnak megfelelő összeg. 

Ennek a magas költségnek megfelelően az Antarktiszra érkező utazók jelentős része a nyugati világhoz tartozik: valamivel több mint a fele az Egyesült Államokból érkezett, őket követi Ausztrália, Németország és az Egyesült Királyság.

A Föld legészakibb óceánját, köznyelvi elnevezéssel a Jeges-tengert a tanulmány szerint

2019-ben már százezernél is többen keresték fel tengerjáró hajóval, ami meghaladta a Déli-sarkvidék turizmusát. Utóbbi esetében a látogatók száma csak 2023-ra érte el a százezer főt. A tengeri hajók mellett az Északi-sarkkörtől északra elterülő szárazföldek látogatóinak száma meghaladhatta a tízmillió főt a 2024-es évben. 

Egyre nő az Északi-sarkvidékre látogatók száma

Ennek részleteire is kitér a tanulmány. Arról számolnak be, hogy 

• a finn statisztikai hivatal adatközlése szerint tavaly az ország lappföldi tartományát több mint 1,4 millió utazó kereste fel, akik 3,37 millió vendégéjszakát töltöttek el. A finn tartományok közül a legtöbb vendégéjszakát Lappföldön regisztrálták, ahol a külföldiek kilenc százalékkal, vagyis 0,52 millió éjszakával több időt töltöttek, mint a megelőző évben.
• a legnagyobb mértékben, 4,6 százalékkal Svédország legészakibb megyéjének, Norrbottennek a turizmusa bővült az elmúlt évben. Ez már az egymást követő harmadik nemzeti szintű csúcsév volt a tartomány idegenforgalmi ágazata számára. A vendégéjszakák száma elérte a 2,9 millió éjszakát.
• Észak-Norvégiában már 2023-ban is 4,6 millió vendégéjszakát meghaladó volt a forgalom, de Norvégiában szintén sorra dőlnek meg az utazási rekordok, ami a 2024-es adatokban is tükröződött.
• A túlturizmussal küzdő Izlandra 2024-ben 2,3 millió látogató érkezett, akik 6,4 millió vendégéjszakát töltöttek a szigeten.
• Grönlandon 46 százalékkal nőtt a turizmus mindössze öt esztendő alatt, 2018 és 2023 között, 2023-ban több mint 131 ezer látogató érkezett, nagyrészt a körutazási útvonalak kínálatbővülésének köszönhetően. A grönlandi kormány további növekedést prognosztizál, mivel a Nuuk repülőtér 2024-ben kibővült, majd 2026-ig további két nemzetközi repülőtér építését tervezik.
• Az Egyesült Államok északi-sarkvidéki állama, Alaszka esetében is dinamikusan növekszik a turizmus a 2023–2024-es szezonban hárommillió turista érkezett, amely húsz százalékkal magasabb, mint a koronavírus-járvány előtti utolsó, 2018–2019-es szezonban.
• 2023-ban Kanada északi területeit 335 ezer külföldi látogatta meg, amely adat 2024 első feléhez képest is húsz százalékot meghaladó növekedést jelent.
• A legnehezebben megbecsülhető adat az oroszországi turisták száma. Az orosz kormányzati tájékoztatás szerint hárommillió vendég látogatott el 2024-ben az észak-sarkvidéki orosz területekre, mely hétszázalékos bővülést jelent a megelőző évhez képest. Ugyanakkor a külföldi turisták száma és aránya a hírközlés szerint is visszafogott maradhatott, 75 ezer fő.

A tanulmány szerint a klímaváltozás nyomán ugyanakkor további lehetőségek rejlenek az északi térségek idegenforgalmában, mivel a mediterrán régiók nyári középhőmérsékletének emelkedése a hűvösebb régiók irányába fordíthatja az utazókat. E jelenség nem elszigetelt, csupán a nyugat-európai utazókra jellemző tendencia, a hazai utazási irodák kínálatába is begyűrűzik. A magyarországi reálbéremelkedés a magyarok külföldi utazásainak növekvő számában is tükröződő jelenség, és ezzel együtt az Észak-Európába irányuló utazások száma is emelkedik – írja a tanulmány, amelyről további érdekességeket is találni az Oeconomous oldalán.