Az Európai Unió pénzügyileg már tavaly elkötelezte magát Ukrajna támogatása mellett, és a 2024. március elsején hatályba lépett Ukrajna-eszköz révén összesen 50 milliárd eurós támogatást biztosít Ukrajnának a 2024 és 2027 közötti időszakban – vagyis a háborúban álló ország támogatása az unióhoz való csatlakozás nélkül is nagy erőkkel folyik. Tavaly márciusban azt rögzítette a közösség, hogy a kifizetéseket az EU az elfogadott reformok végrehajtásától, valamint a megvalósuló beruházásoktól függően folyósítja, de a demokratikus mechanizmusok fenntartásával kapcsolatban is voltak kikötései. Mindenesetre idén áprilisig az EU már közel 20 milliárd eurót át is utalt Ukrajnának – mutat rá a Világgazdaság cikke.
Hazai elemzők Ukrajna uniós csatlakozása és az addig számára adott kedvezmények és források ügyében főként azt emelik ki, hogy Magyarország elsősorban az uniós közös agrárpolitika (KAP) forrásain keresztül lenne vesztese Ukrajna uniós csatlakozásának. Sokak szerint nem is véletlen, hogy Brüsszelben a KAP forrásait a területalapú támogatások drasztikus csökkentésével próbálják meg átalakítani, és a bizottság az agrárbüdzsé helyett egy közös alapot javasolna, amire bevezethetik a jogállamisági kritériumokat.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) nemrégiben azt emelte ki egy fórumon, hogy az ukrán 41,3 millió hektár mezőgazdasági területből 32,7 millió hektár a szántó, míg az EU-ban összesen 161 millió hektárból 98 millió. Az EU összes kukoricatermése 73,5 millió tonna, Ukrajnáé 42 millió, míg napraforgóból többet is termel, mint az unió, hiszen az EU-s 10,3 millió tonnával szemben ott 16,8 millió tonna a napraforgótermés.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy rövidebb távon a háborúval, majd az újjáépítéssel kapcsolatos terhek jelentenek hatalmas költséget az Európai Unió számára, az uniós tagság vonzatai csak ezután következnek a sorban.
Hazánk nagy vesztese lenne a csatlakozásnak
Ha erre jut pénz, másra nyilván kevesebb, és Magyarország KAP-források csökkenése révén ennek nagy vesztese lenne. Az agrártárca számításai szerint a csatlakozással a KAP-források 30 százalékát Ukrajna kapná, ez az összeg tehát a többi kedvezményezettől hiányozna.
Magyarország részesedése a KAP-forrásokból 8,4 milliárd euró a 2023–2027-es időszakra, vagyis itt a kiesés 2,5 milliárd euró, több mint 1000 milliárd forint lenne.
Ukrajna ugyanakkor a kohéziós pénzek nagy felvevője lehet, hiszen nagy és fejletlen ország. Mivel a szakértők kizártnak tarják, hogy az unió kohéziós büdzséjébe többletforrások érkezzenek, a jelenlegi forrásokat osztanák újra, aminek Magyarország és a régiónk országai lennének a károsultjai, az uniós pénzt innen kellene elvonni.
A piac kinyílásával is Magyarország számára káros folyamat indulhatna el. A nyugat-európai cégeknek nyilván a piacnyerés a céljuk, de az alacsony szintű ukrán fizetőképes kereslet ennek gátja lenne az első időszakban.
Viszont az ukrán termékek beáramlásának nem lenne gátja, ami az agrártermékek esetében jelenthet problémát.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
