Szálláshely is lehet a nyaralóból – engedély, adók, mutatjuk, mi a szabály

A belföldi turizmus szárnyal, a legnépszerűbb nyaralóhelyeken szinte lehetetlen szállást találni, nemcsak most, de őszre sem könnyű már. Sokan élnek szálláshely-szolgáltatásból, de milyen szabályok szerint kell eljárni, mire kell figyelnie annak, aki csak most vág bele ebbe az üzletágba? Szálláshely szolgáltatás lépésről lépésre.

Továbbra is felfutóban a turizmus, magászszemélyeknek is megérheti szolgáltatni Fotó: Szendi Péter

A belföldi turizmus az első negyedévben tovább bővült, a turisztikai szálláshelyeken 11 százalékkal több, összesen 4,6 millió vendéget regisztráltak. A belföldi vendégek száma 4,1 százalékkal, a külföldieké 18 százalékkal több (csaknem 2,2 millió, illetve 2,4 millió) volt a turisztikai szálláshelyeken. A húsvétot, illetve a tavaszi szünetet is magába foglaló április a belföldi turizmus szempontjából is kétszámjegyű bővülést hozott. A belföldi vendégek száma 12 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 14 százalékkal több volt a 2024-es év megegyező hónapjánál – írta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Innen nézve érthető egyrészt, hogy miért nehéz minőségi szálláshelyet találni a szezonban, másrészt az is, hogy jelentős potenciál van az üzletágban. 

Hazánkban, különösen fővárosban, 2025‑től szigorú, átlátható rendszer szabályozza a szálláshely‑szolgáltatókat. Nézzük, mit mond a törvény, ki vagy mi minősülhet szálláshely-szolgáltatónak! A szabályozás szerint ide tartozik minden olyan természetes vagy jogi személy (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság), aki vagy amely idegenforgalmi, turisztikai célból szálláshelyet működtet:

• magánszálláshely, 
• panzió, 
• üdülőház, 
• közösségi szálláshely stb.függetlenül attól, hogy az online platformokon (Airbnb, Booking) keresztül üzletszerűen kínálja‑e szolgáltatását. 

Azt fontos tudni, hogy Budapesten 2025‑től életbe lépett egy korlátozás: új magánszálláshelyet és egyéb szálláshelyet nem lehet nyilvántartásba venni 2026. december 31‑ig. A döntés hátterében – mint minden európai nagyváros esetében – a lakhatási válság enyhítés, a túlturizmus kezelése, és a helyi lakosság érdekeinek védelme áll. Athénban 2025 januárjától három belvárosi kerületben egy évre befagyasztották az új rövid távú kiadási engedélyeket, miközben jelentős turisztikai adóemelést is bevezettek a szálláshelyekre. Barcelonában, és több spanyol városban a hatóságok azt a célt tűzték ki, hogy 2028-ra teljesen megszüntetik a rövid távú lakáskiadást: új engedélyeket már most sem adnak ki. Firenze az UNESCO világörökségi státussal védett városrészeiben tiltotta meg az új rövid távú kiadások engedélyezését, míg Velencében 120 napos éves korlátozást vezettek be, sőt a helyi önkormányzat jogosultságot kapott arra, hogy akár teljes tilalmat is elrendeljen. Lisszabonban és Portóban már nem adnak ki új engedélyeket, Londonban a rövid távú bérbeadás felső határa évi kilencven nap. 

Mi kell a szálláshely-szolgáltatáshoz?

Ha már úgy határozott valaki, hogy belevág az üzletbe, és turisztikai célra hasznosítja a házát vagy a lakását, akkor azt kell eldönteni, céget alapít vagy magánszemélyként végzi a szolgáltatást. Ezek után regisztrálnia kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatbázisába. A sikeres regisztráció után az NTAK egy regisztrációs számot ad, amelyet fel kell tüntetni minden online portálon, ahol kínálják a szállást. Továbbá be kell jelenteni a települési jegyzőnek a tevékenységet, és a bejelentéshez csatolni kell a szálláshely minősítésről szóló igazolást. A szálláshely minősítés 2022-től kötelező eljárás, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület végzi, kétfokozatú rendszerben: először önértékeléssel az online felületen, majd helyszíni ellenőrzés során szakértőkkel. A szálláshelyek besorolása egy-öt csillag között az adott szálláshelytípusra vonatkozó kritériumok alapján történik, a minősítés három évre szól. A bürokrácia meglehetősen hosszadalmas, két hónap átfutással kell számolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt fontolgatta, hogy a minősítés díját jelentősen megemeli, de elálltak tőle, és ingyenes maradt. Azzal indokolták, hogy az eljárás kapcsán lefolytatott társadalmi párbeszéd arra mutatott rá, hogy a díjmentesség fenntartása olyan széles körű ágazati igény, amely hozzájárul a turizmus gerincét adó kis- és középvállalkozások növekedési lendületének megtartásához és további erősítéséhez.

Az idegenforgalmi célú szálláshely-szolgáltatás áfa köteles, 18 százalékos kulcs alá tartozik. Ez alól csak akkor mentesülhet a cég, ha alanyi adómentességet választ. Magánszemélyként két lehetősége van a vállalkozónak, magánszemélyként adózni vagy átalányadót fizetni, erről a könyvelő részletes tájékoztatást ad, kinek melyik az előnyösebb. Budapesten a lakószobánkénti éves átalányadó 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedett.