Állampapírok az élen: brutális roham várható, akár már heteken belül

A nemzetközi befektetők bizalma töretlen a magyar gazdaság iránt. Az új állampapírok várhatóan ismét jelentős túljegyzés mellett találnak gazdára. Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a 2026-os finanszírozási tervet. A devizakötvények aránya a forrásbevonás diverzifikálása miatt némileg csökken. A piaci szereplők ettől függetlenül már az év elején lecsaphatnak a magyar papírokra. A tapasztalatok arra engednek következetetni, hogy heteken belül sor kerülhet az újabb, ezermilliárdos nagyságrendű kibocsátásra.

Az Államadósság Kezelő Központ nyilvánosságra hozta a 2026-os esztendőre vonatkozó finanszírozási stratégiáját. A terv szerint nettó 2541 milliárd forint értékben valósul meg devizakibocsátás. Ebből a devizakötvények 1482 milliárd forintot tesznek majd ki. Ez az összeg elmarad a tavalyi 2107 milliárd forintos szinttől. A háttérben elsősorban a kedvező kamatozású SAFE-hitel 781 milliárd forintos tervezett lehívása áll. Ez a szerkezetváltás a finanszírozás több lábon állását és stabilitását szolgálja. Az ÁKK pontos menetrendet nem rögzített. Hoffmann Mihály tájékoztatása szerint az első félévben kerülhet sor a tranzakcióra. A korábbi évek piaci gyakorlata alapján azonban megalapozottan következtethetünk a korai időpontra. Az új állampapírok már a legelső hetekben megjelenhetnek – derül ki a Világgazdasg cikkéből.

Brutális túljegyzés mellett fogytak idén a devizás magyar állampapírok (Fotó: Vémi Zoltán)

Brutális túljegyzés mellett fogytak az idén a devizás magyar állampapírok

Az Államadósság Kezelő Központ az idén három részletben teljesítette az éves devizakötvény-kibocsátási vállalását:

• januárban 2,5 milliárd eurót vont be a kötvénypiacról, négyszeres túljegyzés mellett, ebből 1,5 milliárdot tízéves, hagyományos (midswap felett 205 bázispontos prémiummal, 4,5 százalékos kuponnal), valamint egymilliárdot 15 éves zöldkötvény formájában (midswap felett 235 bázispontos prémiummal, 4,875 százalékos kuponnal);
• júniusban nlgymilliárd dollár adósságot bocsátott ki, háromszoros túljegyzés mellett, ebből 1,5 milliárd dollárnyi ötéves (UST felett 145 bázispont, 5,375 százalékos kupon), egymilliárd dollárnyi tízéves (UST felett 175 bázispont, hatszázalékos kupon) és 1,5 milliárd dollárnyi harmincéves (UST felett 195 bázispont, 6,75 százalékos kupon) konvencionális kötvény formájában;
• valamint júliusban ötmilliárd kínai renminbi értékben, ebből négymilliárd renminbi hároméves (2,5 százalék hozam) és egymilliárd renminbi ötéves (2,9 százalék hozam) konvencionális Panda kötvény formájában. Utóbbi egyébként a leghosszabb lejáratú szuverén Panda kötvény a piacon, illetve a legnagyobb kibocsátás is volt a maga nemében.

Az ÁKK egy évvel korábban még inkább januári fejsúllyal bocsátotta ki a devizakötvényeket , dollárban denominált papírokat 2024 első hónapjában 2,5 milliárd dollár értékben, euróst két héttel később 1,5 milliárd euró értékben, jenben denominált kötvényt pedig szeptemberben dobott piacra, összesen 39,6 milliárd jen értékben. Ha a múltat bármilyen következtetés alapjául vehetjük,

az ÁKK jó eséllyel jövőre is már januárban megkezdi majd a devizakötvények értékesítését.

Az ÁKK tavalyi időzítése mondhatni kiváló volt, már ha az ember a forint árfolyamának alakulásán keresztül nézi a tranzakciót: a januári eurós kötvénykibocsátás ugyanis még mai szemmel nézve egészen szürreális, 415-ös euróárfolyam mellett ment végbe, szemben a jelenlegi, 383 környéki szintekkel, így kijelenthető, hogy a forint ralijának köszönhetően az első évben közel 3,6 milliárd forintot tud „megspórolni” (mármint ennyivel kevesebbet fizet ki forintban, mint a kibocsátáskori árfolyam mellett kellett volna) a kibocsátó a kamatfizetéseken.

Magyar államadósság: kiterítette a lapokat a kormány, honnan szerez rá pénzt – így finanszírozza 2026-ban

Az ÁKK egyébként a friss kibocsátási terv szerint jövőre is fontos támaszként tekint a hazai lakossági állampapír-befektetőkre az államháztartás finanszírozása kapcsán: az ÁKK 2026-ban ezermilliárd forint összegű nettó állampapír-vásárlással számol a háztartások körében (158 milliárd forinttal több, mint az idén), ami két részből áll össze,

• egy 1300 milliárd forintos nettó lakossági állampapír-kibocsátásból,
• illetve abból, hogy számításaik szerint az októberi ráncfelvarrás nyomán a diszkontkincstárjegyek állománya háromszázmilliárd forinttal csökken majd, ahogy a lakosság folytatja a fix kamatozású papírok felé történő újrapozicionálását.
  A lakossági állampapírpiac az októberi kínálati átalakítást követően valóban brutális lendületet vett, ezzel a Világgazdaság is rengeteget foglalkozott.

Képünk illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)