A 2008–2009-es pénzügyi válság törést hozott ebbe a szerkezetbe. A 2009-es adatok alapján a decemberi csúcs megmaradt, de arányában mérséklődött (megkezdődött az vásárlói aktivitás elnyújtása), miközben az éves forgalom egyenletesebben oszlott el a hónapok között. A fogyasztók óvatosabbá váltak, árérzékenyebben vásároltak, és kevésbé koncentrálták a költést egyetlen időszakra.
Ez volt az első olyan időszak, amikor a kiskereskedelmi év már nem egyetlen hónapról szólt.
A 2010-es évek végére a kiskereskedelem szerkezete technológiailag is megváltozott, de a szezonális alaplogika még sok tekintetben hagyományos maradt. 2019-ben a KSH adatai szerint a december továbbra is az éves forgalom közel egytizedét adta, miközben október és augusztus is az átlag felett teljesített. Január és február viszont egyértelműen a leggyengébb hónapok közé tartoztak, egyenként az éves forgalom mintegy 6,8 százalékával. Vagyis a karácsonyi csúcs mellett már több erős hónap is megjelent, de az év eleje még mindig inkább lecsengést jelentett.
Ehhez képest a 2025-ös kép már jóval összetettebb. A január és november közötti időszak folyóáras adatai szerint a havi forgalom 1 440–1 760 milliárd forint között alakult. Januárban a kiskereskedelem 1 477 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, ami ugyan az alsóbb sávba esik, de messze nem jelent klasszikus holtszezont. A nyári hónapok – július és augusztus – egyaránt 1 730 milliárd forint feletti értéket hozott, az ősz pedig kifejezetten erősnek bizonyult.
Október 1 762 milliárd forinttal a vizsgált időszak legerősebb hónapja volt, míg november 1 747 milliárd forinttal szorosan követte.
Ha a január–november közötti időszakot egy évként kezeljük, akkor egy „átlagos” hónap részesedése nagyjából 9,1 százalék lenne. Ehhez képest november ennél magasabb súlyt képvisel, míg január már nem számít extrém gyengének, bár továbbra is az alsó-középmezőnyben helyezkedik el, de nem számít a leggyengébbnek.
A január „ereje” tehát nem feltétlenül abszolút forgalmi csúcsot jelent, hanem azt, hogy elveszítette korábbi holtszezon-jellegét, és a kiskereskedelmi év aktív részévé vált.
A hangsúlyeltolódás mögött több tényező áll. November felértékelődését egyértelműen az akciós naptárak, elsősorban a Black Friday és a Black Week hatása magyarázza, amely a teljes havi folyóáras forgalomban is látványosan megjelenik. A január erősödése pedig részben az árazási folyamatokkal, részben a vásárlási szokások átalakulásával függ össze: az online kereskedelem folyamatos jelenléte, a halasztott fizetési megoldások és az árérzékenyebb fogyasztói döntések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az év eleje már ne legyen üresjárat.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Vémi Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!