A baloldal profitéhsége a zöldségek árát is magasan tartja

A lakosság jelentős része hozzájárulhatott a baloldal és a baloldalhoz kötődő üzleti körök gyarapodásához. A Budapesti Nagybani Piac baloldali politikusokból és nagyvállalkozói körökhöz köthető személyekből álló igazgatósága egyhangúlag döntött a legszigorúbb korlátozások alatt a közel egymilliárd forint nyereség szétosztásáról. Közben termelők arra figyelmeztetnek, hogy a nagybanin elkért magas helypénz hozzájárul a drága zöldség-gyümölcshöz, amit végül a fogyasztók kénytelenek megfizetni.

Nagy Kristóf
2020. 08. 29. 6:55
A nagybani piac magas helypénzeit a termelők és a vásárlók fizetik meg Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közel egymilliárd forint osztalékot fizetett ki idén is a tavalyi nyereségből a Budapesti Nagybani Piac Zrt. – derül ki a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból. A korábbi évek profitjával nagyságrendileg megegyező, 900 millió forint kifizetéséről április 30-án döntött a piac igazgatóságának javaslatára a közgyűlés. A dátum azért is érdekes, mert a közgyűlési döntéskor még nem lehetett tudni, meddig tartanak a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások, amelyek komoly csapást mértek a zöldség-gyümölcs és élelmiszer-ágazatra is, kiemelten sújtva a kistermelőket.

Az elsősorban őstermelők, családi gazdálkodók ráadásul már a korábbi években arra hívták fel a Magyar Nemzet figyelmét, hogy a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztói ára jelentősen alacsonyabb lenne, ha a budapesti nagybanin az árusításért, tehát a helypénzért nem kellene horribilis összegeket fizetniük a gazdálkodóknak.

A baloldali kötődésű tulajdonosi körnek osztalékként kifizetett, évről évre egymilliárd forint körül alakuló profit jelentős része pedig a kistermelők által befizetett helypénzből adódik. Noha a nyereség kifizetése szabályos, a szereplők úgy vélik, akár a járvány okozta helyzet kezelésére, akár a kistermelők helyzetének könnyítésére is lehetett volna fordítani a pénzt.

Karácsonyék uralják a piacot

A termelők véleménye egyöntetűen az, hogy a magas helypénz és a profitorientált működés oka a budapesti nagybani tulajdonosi szerkezete. A piac 49 százalékban a fővárosi önkormányzat tulajdonában van, míg a fennmaradó rész Futó Péter nagyvállalkozó cégei között oszlik meg.

Az önkormányzati választásokat követően a Karácsony Gergely-féle városvezetés a hivatalba lépést követő hónapokban szinte teljesen lecserélte a nagybani igazgatósági tagságát és felügyelőbizottságát a saját embereire. A piac igazgatóságában kapott helyet egyebek mellett Bakonyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja, aki Demszky Gábor főpolgármestersége idején főpolgármester-helyettes volt, majd a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatójaként is tevékenykedett.

A kistermelők helyzetének könnyítésére is lehetett volna fordítani a nagybani nyereségét Fotó: MTI

Szintén a nagybani igazgatóságában kapott pozíciót a 2010 előtti, szocialista parkolási botrányból ismertté vált Rusznák Imre, aki jelenleg a DK tagja. A piac meghatározó szervezeti egységében jutott emellett pozícióhoz Horváth Gyula DK-s csepeli önkormányzati képviselő, Lázár Tamás, a Jobbik korábbi kispesti önkormányzati képviselője, illetve egyebek mellett az MSZP 18. kerületi szervezetének elnöke is. A korábbi igazgatósági tagok közül szinte kizárólag Futó Péter maradt korábbi pozíciójában, a tagok közül többen Futó érdekeltségeinél töltenek be fontos pozíciókat, vagy korábban volt közük a nagyvállalkozóhoz.

A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla: a nagybani tulajdonosi körében közel ötvenszázalékos részesedéssel – érdekeltségein keresztül – Futó Péter nagyvállalkozó gyakorol jelentős befolyást a piac működésére, beleértve az árak kialakítását. Futó hagyományosan jó kapcsolatot ápolt a rendszerváltásig visszamenően a baloldali kormányokkal, ugyanakkor vagyonát 2010 után duplázta meg. Futónak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének nemrégiben újraválasztott elnökeként jelentős befolyása van az országos döntéshozatalra is. Nagyvállalkozóként egyebek mellett a Corvin-negyed-beruházások elnyerője, a Futureal-cégcsoportnak és leányvállalatainak, például a Cordiának az alapító tulajdonosa. Vagyona megközelíti a százmilliárd forintot.

A legszigorúbb járványügyi intézkedések alatt, a kistermelőknek súlyos megpróbáltatást jelentő időszakban tehát egyhangúan döntöttek a közel egymilliárdos, 2019-es nyereség szétosztásáról a baloldalhoz közeli vállalkozói körök és a főváros baloldali kormányok idejében közismertté vált képviselői.

A dokumentumok szerint a termelőknek könnyítést jelentő intézkedésekről, költségcsökkentésről, esetleg a járványra tekintettel tartalékról szó sem esett, a nyereség kifizetésének határideje május 31-e volt.

A baloldal okolható a magas zöldségárakért?

Az egyhangú igazgatósági, majd közgyűlési döntés – noha nem szabálytalan – a kistermelők szerint etikátlan és súlyos aggályokat vet fel, mivel a nagybanin így csak azok a hazai gazdálkodók árulhatnak, akik képesek kigazdálkodni a helypénzt. Ez ugyanakkor – a termelők állítása szerint – csakis úgy lehetséges, ha a zöldségesek a magas helypénz és a felvásárló-nagykereskedők teljesen homályos árszabását beépítik a fogyasztói árakba.

Ez azt jelenti, hogy a baloldal milliárdos profitját a vásárlók fizetik meg az így magasabb zöldség- és gyümölcsárak részeként.

Az elmúlt években a magas helypénz és a drága zöldség-gyümölcs miatt a kistermelők Magyar Nemzethez eljuttatott levelükben Futó Pétert és a piacnál magas pozícióban lévő embereit okolták. Úgy vélik, a magyar zöldség- és gyümölcspiac tízmilliárd forinttal lehetne olcsóbb. Az irreálisan magas árusítási helyért kifizetett díj, azaz a helypénz tíz év alatt ennyit vett ki a zsebükből, míg a tulajdonosoknak évente harminc-negyven százalékos extra hasznot hozott. A nyilvános adatokra hivatkozva a gazdálkodók felháborítónak tartják, hogy 2018-ban nagyjából 2,7 milliárd forint bevétele volt a nagybaninak, amiből 1,1 milliárd forint profitot raktak zsebre a tulajdonosok.

Nincs jó híre a nagybaninak

Nemcsak a magas helypénz, a kistermelők panasza és a vidéki nagybanik jelentős részének működésképtelensége teszi érdekes hellyé a budapesti óriáspiacot, Közép-Európa egyik legnagyobb zöldség-gyümölcs kereskedelmi központját. Korábban írtuk: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal másfél év alatt húszmilliárd forintnyi áfacsalást tárt fel, és ez csak a vizsgálatok során lebuktatott feketézés. A hatósági és gazdálkodói beszámolók

a piacon jelen lévő maffiahálózat-szerű csoportokról

rendszeresen hírt adnak.

A Magyar Nemzethez érkező megkeresések emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a kistermelőktől a termést felvásárló kereskedők, nagykereskedők árszabása, az azt meghatározó körülmények teljes mértékben ismeretlenek, pedig komolyan befolyásolhatják a zöldség- és gyümölcsárakat. Ráadásul a nagykereskedők már a nagy üzletláncok árazására is hatással lehetnek.

A nagybanin árusító termelőktől elsősorban kisebb üzletek, zöldségesek vásárolnak, a nagy áruházláncokhoz közvetlen beszállítók viszik az élelmiszert.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.