El a kezekkel a munkahelyektől, itt vannak a tények a sokat támadott nagyberuházásokról

A Tisza Párt terveinek megvalósulásával Magyarország Európa „beteg embere” lenne.

Több területen is megtérülnek a nagyberuházások Forrás: byd

„A sokat támadott nagyberuházások nélkül nem sikerült volna megteremteni egymillió új munkahelyet és elérni a teljes foglalkoztatottságot” – írta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a blogbejegyzésében.

„A Tisza Párt és Kapitány István gondolatmenetei napról napra megerősítik bennem azt az érzést, hogy csak néhány rossz intézkedés választ el mindannyiunkat attól, hogy hazánk a beruházási rekordok helyett a rekordszintű munkanélküliség országa, Európa beteg embere legyen. Ha egy gyárban dolgozik, akkor jobb, ha tudja: a munkahelyét is célba vette a külföldi beruházások ellen hergelő, az ország befektetési környezetét szétverni készülő ellenzéki oldal” – emelte ki.

A beruházásösztönzési rendszeren keresztül kétszázezer, közvetetten pedig négyszázezer új munkahely jött vagy jön létre. Minden egyes forint állami támogatás 4,1 forint bevételt hoz az országnak adók és járulékok formájában, helyben pedig javuló életminőséget és új lehetőségeket teremt. Az iparellenes kritikusok mindig a legfontosabbat hagyják ki a képletből: 

a tisztességes magyar munkavállalót, azt, aki egy prémium német autógyárban dolgozik Debrecenben, egy svájci faipari cégnél Vásárosnaményban, vagy éppen egy indiai globális vállalatnál Mosonszolnokon.

Jelezte: rengetegszer halljuk az ellenzéktől, hogy felesleges a külföldről érkező beruházások támogatása. Egyes baloldali orgánumok és szakértők egyenesen kidobott közpénzről beszélnek és uszítanak az ipar ellen. A külföldi befektetések támogatásának visszafogásáról, a beruházásösztönzési rendszer gyökeres átalakításáról szóló ellenzéki tervek nagyon rossz jövőt vázolnak fel, egy olyan új világot, amelyben magyar munkahelyek százezrei kerülnek veszélybe.

Alaptalan vádak, iparellenes hergelés

„Ami számunkra siker, az az ellenzéki oldalon kudarc, ezért a kampány hőfokának emelkedésével egyre hevesebben hergelnek az ipar ellen. Érzik, hogy az utóbbi 16 év gazdaságpolitikája hatalmas eredményeket ért el ezen a területen, itt tehát ütni kell a kormányt. A gyárakra tudatosan és degradálóan csak összeszerelő üzemként hivatkoznak, azt sugallva, hogy ott valamilyen alantas munka zajlik, amelynek alig van értéke, szégyellje tehát magát mindenki, aki gyári munkásként állást vállal” – írta. 

Joó István hozzátette: az egészségügyi és a környezetvédelmi szempontokat természetesen semmi sem írhatja felül, ennek megfelelően az illetékes hatóságoknak minden esetben a legszigorúbban kell eljárni a jövőben is. A témában zajló politikai hergelés és vádaskodás valójában csak azt mutatja, hogy az ellenzéki sajtó kampányüzemmódba kapcsolt és három-négy évvel ezelőtti információk téves értelmezésével próbálja befolyásolni a közvéleményt. A csúsztatásoktól és valótlanságoktól hemzsegő cikkek ugyanakkor hihetetlen károkat tudnak okozni a gazdaság és a magyar emberek számára. Na és persze itt a külföldi munkaerő kérdése is: nem számít, hogy a vendégmunkások aránya a 4,7 millió munkavállalóhoz képest elenyésző és folyamatosan csökken, jelenleg csupán 0,74 százalékot tesz ki, könnyebb azt harsogni, hogy a vendégmunkások elveszik a magyarok munkáját.

Munkanélküliség helyett biztos megélhetés

„Mi testközelből éljük meg azt a közelharcot is, amelyet világszinten kell megvívni a friss tőkét és fejlett technológiát jelentő beruházásokért. Mi a mindent kritizáló hazai szobatudóssal ellentétben büszkék vagyunk a gyárakra, amelyeknek köszönhetően sikerült magasabb technológiai szintre emelni a magyar gazdaságot és létrehozni egymillió új munkahelyet. Ne feledjük: a 2010-es kormányváltás idején, nem is annyira régen, még 12 százalék körül volt a munkanélküliség Magyarországon. Csak néhány rossz lépés kell ahhoz, hogy ez megismétlődjön és ismét százezrek veszítsék el a megélhetésüket” – jegyezte meg.

A kormánybiztos szerint amikor az ipar ellen hergelő ellenzék mást ürügyet már nem talál, a Magyarországon beruházó külföldi vállalatok fékeveszett túltámogatásáról szóló váddal támad. 

A helyzet egyszerű: külföldi működőtőke nélkül nincsenek csúcstechnológiás gyárak, nincs komoly export és nincs gazdasági fejlődés, sőt, ha értékláncokban gondolkodunk, a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) előtt sem lenne kitörési, növekedési lehetőség.

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökséget azért hozták létre 2014-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felügyelete alatt, hogy előmozdítsa a magyar gazdaság működése és fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen külföldi működőtőke beáramlását. Talán még a baloldali közgazdászok sem vitatják, hogy történelmi okok miatt, a világ egyik legnyitottabb gazdaságaként számunkra kiemelkedő fontosságú a külföldi tőke és technológia, és az, hogy a termékek és szolgáltatások értékesítése révén milyen exportteljesítményre képes az ország.

A HIPA az eddigi működése alatt, azaz 2014–2025 között 66 milliárd eurónyi, azaz körülbelül 25 ezer milliárd forintnyi új beruházásról állapodott meg. Az egészen pontosan 2305 beruházás révén nagyságrendileg kétszázezer új, közvetlen munkahely jött és jön létre, a nemzetközi mérőszámok alapján pedig a közvetett hatásokkal együtt körülbelül négyszázezer munkahelyről beszélhetünk.

Egyetlen beruházáshoz sem érkezik közpénz, ha a megtérülése nem garantált. Éppen ellenkezőleg, az adatok azt mutatják, hogy jellemzően a támogatás többszöröse érkezik vissza az államkasszába.

A kormány a 2014–2030 közötti időszakban 16 százalékos átlagos támogatási aránnyal ért el 66 milliárd eurónyi befektetési volument. Lényeges kiemelni, hogy a magyar vállalatok jellemzően jóval átlagon felüli támogatási arányban részesülnek.

A HIPA kizárólag utófinanszírozott módon fizeti ki a támogatást: ha megépül az üzem, beszerzik a gépeket, berendezéseket, ezeket számlával igazolják, akkor van támogatás, ha pedig nem, akkor nincs. 

A közpénzeket védő garanciák hálózata azonban jóval sűrűbb: ha egy beruházó megsérti a szerződéses kötelezettségeit például a munkatársak számára kifizetett bértömeg vagy az árbevétel-vállalás tekintetében, a jegybanki alapkamat kétszeresével terhelt módon fizeti vissza a támogatást. A HIPA szigorú követelményeinek köszönhetően öt százalék alatt van a felbontott szerződések aránya, ami világosan mutatja, hogy a vállalatok teljesítik a szerződésben tett vállalásaikat.

Verseny a csúcstechnológiáért

Persze joggal merülhet fel a kérdés azokban, akik napi szinten nem foglalkoznak ezzel a témával, hogy kell-e egyáltalán pénzügyileg támogatni a külföldi befektetőket vagy jönnek maguktól is.

A helyzet a következő: a HIPA az iparosodottság fokára tekintettel egyre több támogatási kérelmet utasít vissza, ugyanakkor a beruházások döntő többsége esetében óriási verseny van országok között és az adott vállalaton belül is. A világ egyik legnagyobb autóipari beszállítója például hazánk mellett még 44 országban rendelkezik telephelyekkel. Ezért aztán az országokat képviselő nemzeti befektetési ügynökségek, illetve a telephelyek közötti éles versenyben dől el, hogy hol gyártják a legmodernebb technológiát képviselő új termékeket, és a kormányzatnak kötelessége mindent megtenni azért, hogy Magyarország továbbra is a nyertesek között maradjon.

Az új tőke és a legjobb technológiák vonzása a hazai cégeknek is hasznos, mert otthon teremt lehetőséget arra, hogy globális értékláncokhoz csatlakozva megjelenjenek a világpiacokon.