Számos, már ma is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban akár középtávon a jelenleginél is kevesebb munkavállalóra lehet szükség, az előrejelzések szerint az automatizáció komplett ágazatokban válthatja ki az élőmunkát. A várakozások szerint a technológiai fejlődés komolyan veszélyezteti a takarítókat és a kisegítőket, az összeszerelő üzemek szalagmunkásainak állását, a mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazottak munkaköreit, a robotok konkurenciát jelenthetnek a gépkezelőknek, a bányászoknak, az építőipari munkásoknak.
Azonban a negyedik ipari forradalom fejlesztései mellett is nélkülözhetetlen lesz a jövőben a menedzserek, a tanárok, a jogászok, a kis- és középvezetők, a vezérigazgatók, a tudósok, a mérnökök és az informatikusok tudása, de a közigazgatásban, az adminisztrációban sem váltják fel tömegesen a robotok az élőmunkát. A technológiai forradalom már tart, ám a robotok által leginkább veszélyeztetett munkakörökben dolgozóknak sem kell egyelőre aggódniuk, mivel a folyamat nem máról holnapra megy végbe, akár évek, évtizedek is kellenek az új berendezések hadrendbe állításához. A szakemberek abban egyetértenek: már most fel kell készülni a munkaerőpiac teljes átalakulására.
A kormányoknak már most el kell kezdeniük a felkészülést a digitalizáció, a technológiai fejlődés, valamint a robotizáció hatásaira, mivel a robbanásszerű fejlődés drasztikusan átalakítja a munkaerőpiacot – derül ki a 36 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss előrejelzéséből. A szervezet szerint ezért egyre inkább elkerülhetetlen az élethosszon át tartó tanulás, a felnőttképzés modernizálása, a szociális védelem erősítése, valamint a dolgozói kompetenciák folyamatos növelése.
A munkavállalói korú lakosság aránya egyre gyorsabb ütemben csökken a következő években, évtizedekben, ugyanakkor a technológiai fejlődés nem olyan arányban lehet képes kiváltani az élőmunkát, mint ahogy sokan várják. Annak érdekében, hogy a folyamatok miatt ne emelkedjen a munkanélküliség, ne romoljon a dolgozók életszínvonala, illetve a munkavállalók képesek legyenek lépést tartani az elvárásokkal, a nemzeti kormányoknak már most fel kell készülniük az új szabályok kialakításával. Az OECD szerint a szociális párbeszéd erősítése is nélkülözhetetlen, mivel a munkáltatókkal kötött megegyezések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a digitalizációnak ne a dolgozó legyen a kárvallottja.