Bevándorlási célpont a Balaton-régió

Milyen tényezők motiválják a nyaralótulajdonosok, a második otthonnal rendelkezők Balatonhoz költözését, és mi marasztalja a már ott élőket? Melyek azok a munkalehetőségek, amelyek miatt sokan választják a tó térségét, és milyen okok állnak az elvándorlás mögött? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresett választ egy reprezentatív, kérdőíves felmérés során a veszprémi Pannon Egyetem két kutatója.

Fotó: BachPekaryMate

A jó helyek keresésében rejlik a turizmus és – bármily furcsa – a migráció közös eredője, ami gyakran a korábbi utazásokból fakadó tapasztalatokon alapul. Emellett nem szabad megfeledkezni az olyan körülményekről sem, mint a közlekedés, a szállás, a turisztikai programok szervezése, a vendéglátás, a magánszálláshely-kiadás – derül ki Neumanné Virág Ildikó egyetemi docens és Kántor Szilvia PHD-hallgató tanulmányából. A jó helyek keresésének lényegét boncolgatja a Comitatus Önkormányzati Szemle különszámában közzétett mobilitásvizsgálatba is, amelyben a kutatók azokat a válaszadókat vonták be, akik valamilyen kapcsolatban állnak a Balaton-régió településeivel. Ott élnek, ott dolgoznak vagy tanulnak (49,46 százalék), életvitelszerűen helyi lakosok, de másutt dolgoznak, tanulnak (15,57 százalék), a településen dolgoznak vagy tanulnak, de másutt élnek (12,49 százalék), illetve az üdülőtérség egyes településein másodlagos otthonnal vagy nyaralóval rendelkeznek (22,48 százalék).

A turisztikai szolgáltatás a legvonzóbb

A Balatont új lakhelyül választók számára a turisztikai és családi programok szervezése a legvonzóbb munkalehetőség, jelentős azoknak az aránya, akik a kérdőívben feltett kérdésekre elsősorban a vendéglátást, magánszálláshelyet jelölték meg, de nagyon csábító a megkérdezettek számára az egészségturisztikai szolgáltatások köre, valamint a parkolásüzemeltetés is jelentős megtérüléssel kecsegtet. A kiskereskedelem és a szépségipar viszont keveseket késztetne a Balatonhoz költözésre – derül ki a kérdőíves felmérésből. A 2018-ban és a 2019-ben végzett reprezentatív vizsgálatba bevont, együttesen 1188 személy közül a legtöbbnek Budapest az állandó lakhelye, az ingázás balatoni célállomásai közül elsősorban Füredet, Almádit, a fonyódi térséget (benne Balatonboglárt és Lellét), valamint Siófokot említették.

Az elvándorlás okait is keresték a kutatók

Több kutatás és statisztikai adat is alátámasztja, hogy a Balaton-régióban az országosnál élénkebb a népességmozgás. A térség populációjának változása elsősorban annak tulajdonítható, hogy a fiatalok – főként a diplomával rendelkezők – egész éves munkalehetőség híján másutt, főleg a nagy városokban keresik a boldogulást. Eközben az idősebb korosztályt továbbra is erős gyökerek kötik a balatoni lakhelyhez, és felgyorsult – a koronavírus-járvány miatt jól érzékelhető tendenciát mutat – a nyaralóingatlannal rendelkező nagyvárosiak Balatonra költözése. Az üdülőkörzet migrációs áramlását vizsgáló kutatók szerint a térségből való elvándorlás mögött elsődlegesen racionális érvek állnak, így a magasabb jövedelem, a karrier lehetősége vagy a magasabb életszínvonal reménye.

A kutatók szerint a balatoni térségből való elvándorlás mögött elsődlegesen racionális érvek állnak
Fotó: MTI/Varga György

Csökken a népesség, öregszik a társadalom

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a népesség csökkenésével együtt jár a régió lakóinak öregedése. A 2001-ben regisztrált 267 907-ről 2016-ra 258 883-ra csökkent a balatoni régió lakosságszáma, de ennél nagyobb gond a térség lakóinak öregedése. Két évvel később a régió 180 településének hatvan százaléka 500 fő alatti törpefalu volt, az elmúlt másfél évtizedben a 18 balatoni város közül csak hétben nőtt az állandó lakosok száma. A 65 év felettiek aránya a 18,3 százalékos országos átlaggal szemben két éve a balatoni városokban 20–28 százalék között mozgott, ami a becslések szerint 2021 és 2031 között 7–10, 2031-től 2041-ig 11–15 százalékra emelkedhet.