Hidrogénnel hajtanák a karbonmentes gazdaságot

Mi sem illusztrálja jobban a hidrogéngazdaság kialakításának fontosságát, hogy nagyjából ugyanakkorra készült el a hivatalos szakmai állásfoglalás és a kormányzati stratégia. Ez bizonyítja, hogy érdemes komolyan foglalkozni a témával a kutatás-fejlesztésben, az iparban, az energetikában és a közlekedésben is, és megtalálni a válaszokat a karbonmentes gazdaság eléréséért.

24 March 2021, Mecklenburg-Western Pomerania, Laage: Peter Sponholz, Head of Research and Development, stands at the electrolyser of the new 2MW hydrogen power plant of APEX Energy Teterow GmbH, which is to be officially commissioned by Minister President Schwesig this afternoon. This will be followed by the official start of construction for Europe's first CO2-neutral industrial park, which will increase the power plant's capacity to 105 MW. Photo: Bernd Wüstneck/dpa-Zentralbild/dpa (Photo by BERND WUSTNECK / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: Bernd Wüstneck Forrás: dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP

Több iparágon átívelő változást hozhat, a dekarbonizációt és a klímacélok elérését segítheti a periódusos rendszer első elemére, a hidrogénre mint energiahordozóra épülő gazdaság. Rengeteg kérdést kell még megválaszolni a sikerhez, de sok jel mutat arra, hogy ehhez rendelkezésre áll a politikai és a szakmai akarat, valamint a pénzügyi támogatás is. Az elmúlt bő egy évben a startvonalnál álló iparág több ízben is előrelépett, ezekről, valamint a jövőbeni tervekről szervezett konferenciát a Nemzeti Hidrogéntechnoló­giai Platform.

– A napokban elfogadta a kormány a Nemzeti tiszta fejlődési stratégiát, amelynek fontos eleme a hidrogéngazdaság beindítása – jelentette be Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. A Nemzeti hidrogéntechnológiai platform tavaly áprilisban jött létre azzal a céllal, hogy a tagok kidolgozzák – az iparág és a döntéshozók eligazodását könnyítendő – az úgynevezett fehér könyvet, vagyis a platform szakmai állásfoglalását. Steiner Attila hozzátette: ezzel párhuzamosan a szabályozói oldalon megszületett a Nemzeti hidrogénstratégia, amit néhány hete fogadott el a kormány.

A munka során ambiciózus, de reális jövőkép kialakítása volt a cél, továbbá azon elemek meghatározása az értékláncon belül, amelyekben Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújthat.

A dokumentum létjogosultságát az is alátámasztja, hogy a visegrádi országokkal, valamint Német- és Franciaországgal is körvonalazódik iparági együttműködés.

Több országban, hazánkban is zajlanak kutatások a hidrogén alkalmazási lehetőségeinek feltásására
Fotó: Bernd Wüstneck / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP

Az innovációs és technológiai miniszter a 2030-ig szóló stratégiáról szólva kiemelte, hogy

a hidrogénnek jelentős szerepe lesz a dekarbonizációban, a klímacélok elérésében úgy, hogy a kiépülő iparág növekedési lehetőséget biztosít a gazdaságnak.

Palkovics László hangsúlyozta azt is, hogy a diverzifikált és biztonságosabb energiaellátás megteremtését is biztosítja, tekintettel arra, hogy 2030-ig hatezer, 2040-ig pedig 12 ezer MW napelemes kapacitás beépítése a cél a magyarországi villamosenergia-hálózatba, és ezen termelők rugalmatlanságát ellensúlyozhatja a hidrogéntechnológia. A megtermelt, de fel nem vett áramot hidrolízisre használva hidrogén nyerhető, ami a földgázhoz keverve vagy akár tisztán is felhasználható energiahordozóként, hiszen a korszerű erőművi gázturbinák alkalmasak erre is.

Kiemelt cél a közlekedés zöldítése a hidrogén segítségével, elsősorban a teherszállítmányozás terén. Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy a kamionok esetében még jó ideig nem lesz versenyképes az elektromos meghajtás, ezért a hidrogéncellás megoldások nyerhetnek teret.

A hidrogénalapú közúti közlekedés térnyerésében az államnak is szerepe lesz, a tervek szerint az évtized végére húsz töltőállomást adnának át. A vasúti áruszállításban eközben a dízelüzemű mozdonyok lecserélése a cél.

Az egyes hidrogén felhasználására képes ágazatok között az iparnál jelentkezhet a legnagyobb igény az energiahordozóra, ezért szóba jöhet több, kifejezetten karbonintenzív termelési mód teljes átalakítása a miniszter szerint.

A kérdések közül csak egy, de annál nagyobb jelentőségű, hogy vajon új vezetékeket kell majd építeni vagy a meglévőket kell átalakítani a hidrogén szállítására – vetette fel Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese. Jelezte, a hivatalnál a tiszta hidrogén szállítására alkalmas hálózat kiépítése mellett foglalnak állást, de érdemes lehet a földgázhálózatot is felkészíteni a hidrogén felvételére.

Nemcsak a hálózatok, hanem számos egyéb kísérleti ipari projektet, kutatás-fejlesztést kell végrehajtani még ahhoz, hogy a hidrogén segítségével sikerüljön átállni a karbonmentes gazdaságra. Ehhez pedig meglehetős anyagi háttér is szükséges, Németország például a helyreállítási és ellenállási eszköz rá eső részének 25 százalékát fordítja a hidrogénipar fejlesztésére – mondta Lepsényi István, a hidrogénplatform irányító bizottságának elnöke.

Nem ebből az eszközből, de szintén uniós forrásokból nyílik több olyan pályázat is az idén, amelyben helyet kap a hidrogéntechnológia – tájékoztatott Birkner Zoltán. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke ismertette: a közös európai érdekeket szolgáló projektek alapjából (Important Project of Common European Interest, IPCEI) és a Horizont programból is lehívhatók jelentős összegek.

Az MVM veszi át az Elmű–ÉMÁSZ ügyfeleit

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-t jelölte ki, hogy 2021. szeptember 1-jétől biztosítsa az egyetemes villamosenergia-ellátást az Elmű–ÉMÁSZ Energiaszolgáltató egyetemes ügyfeleinek – közölte a MEKH és MVM. A távirati iroda tájékoztatása szerint a pályázati felhívásra az MVM Next nyújtott be érvényes ajánlatot. A szolgáltatóváltás a tényleges villamosenergia-ellátást nem érinti, az érintett felhasználókat az esetleges teendőkről az Elmű–ÉMÁSZ augusztus 1-jéig, az MVM augusztus 15-ig köteles értesíteni. A lépés 2,2 millió ügyfelet érint Budapesten, valamint Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, illetve Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes részein, így a cég hazai és nemzetközi földgáz- és villamosenergia-ügyfélportfólió­ja a jelenlegi 4,2 millióról az év végére meghaladja nyolcmilliót – idézi a közlemény Kóbor Györgyöt, az MVM-csoport elnök-vezérigazgatóját. Az Elmű–ÉMÁSZ (az E.On Hungária csoport tagja) februárban jelentette be, hogy befejezi a villamos energia egyetemes szolgáltatását, vagyis a versenypiaci szerződésben álló ügyfelekre a változás nem vonatkozik. A villamosenergia-hálózat fenntartója és üzemeltetője Budapesten és Pest megye legnagyobb részén továbbra is az Elmű Hálózati Kft. lesz, amelynek feladata lesz a mérőórák felszerelése, cseréje, ellenőrzése és szükség szerint helyszíni leolvasása is.