A klímaideológia által vezérelt szakértők ezúttal sem kímélnék a hagyományos agráriumot és a fogyasztókat: a legfrissebb tanulmány szerint ugyanis jelentősen mérsékelhető lenne az európai háztartások környezeti terhelése, ha a húsfélékre minden uniós tagállamban megszűnnének az áfakedvezmények, és egységesen a legmagasabb adókulcs vonatkozna rájuk. A hírhedt Potsdami Klímakutató Intézet anyaga a húsipar megrendszabályozását sürgeti, írja a Világgazdaság.
Örök ellenség: a húsfogyasztók
A húsfogyasztás környezeti hatásainak gyors és viszonylag olcsó csökkentése érdekében a Nature Food folyóiratban publikált tanulmányt jegyző Potsdami Klímakutató Intézet munkatársai az uniós országokban megtermelt
- marha-,
- sertés-,
- bárány- és
- csirkehúsra
is a teljes áfakulcsot alkalmaznák, ami szerintük három–hat százalékkal csökkentené az élelmiszer-fogyasztás környezeti ártalmait.
Rohamtempóban halad a húsipari cég magyarországi beruházása – már csak az a kérdés, kik dolgoznak majd benne
A hús: az örök ellenség
A tanulmány szerint az állati eredetű élelmiszerek adják az Európai Unió étrendhez köthető ökológiai lábnyomának legnagyobb részét. A háztartások étrendje felel
- az üvegházhatású gázok közel negyedéért,
- a biodiverzitás-csökkenés több mint feléért,
- a foszforszennyezésért és
- a vízfelhasználás közel háromnegyedéért.
Mindezek ellenére az Európai Unió 27 tagállamából 22-ben kedvezményes áfakulcs vonatkozik a húsra. Írországban például nullaszázalékos az áfa a húsra, miközben az általános kulcs 23 százalék. Franciaországban 15, Németországban és Olaszországban 12, Spanyolországban 11 százalékpontos a különbség.
Teljes áfakulcs csak Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Lettországban és Litvániában érvényes.
Mit hozna a drágítás?
A Guardian által idézett számítás szerint, ha megszűnne a hús áfakedvezménye, az élelmiszer-fogyasztás okozta környezeti károk akár 3,5–5,7 százalékkal csökkennének.
A klímavédelmi hatás évente mintegy harmincmillió tonna szén-dioxid-egyenérték megtakarítását jelentené, ami az EU kibocsátásának körülbelül öt százaléka.
Az intézkedés évi 109 euróval terhelné meg egy átlagos uniós háztartás költségvetését.
A tanulmány szerzői persze igyekeznek kedvezőbb fényben feltüntetni az anyagi vonzatokat, mondván:
ha az állam az extra bevételt visszaosztaná a lakosságnak, a nettó teher csak évi 26 euró lenne.
A kutatók szerint egy még hatékonyabb, még nagyobb környezeti hasznot hozó, de politikailag bonyolultabb megoldás lenne az élelmiszerekre kivetett 52 eurós szén-dioxid-ár, amitől szerintük valahogy 12 euróra csökkenne az uniós háztartások teljes éves kiadása.
Charlotte Plinke, a tanulmány egyik szerzője úgy nyilatkozott:
Az eredményeink azt mutatják, hogy ezek az intézkedések hatékonyak, de azt is, hogy ma még nem árazzuk be megfelelően a hús környezeti hatásait.
Szerinte kulcsfontosságú, hogy pontosan ismerjük a valódi hatásokat, és átlátható legyen, mire költik az ebből származó bevételeket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!