Jelentős többlettel zárt januárban a költségvetés

Az államháztartás egyenlege januárban 244 és fél milliárd forint többlettel zárt. A pluszösszegek az adóbevételek jelentős növekedésének, valamint az uniós kifizetések kedvező alakulásának számlájára írhatók. Az év egészére tervezett 1,8 százalékos államháztartási hiány valószínű tartható lesz, és az államadósság aránya is tavalyhoz képest tovább mérséklődhet. A januári szufficit meglehetősen ritkán fordul elő.

Több mint 200 milliárd forint uniós támogatás jött Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az elmúlt húsz év azon ritka alkalmai­nak egyike következett be idén, amikor januárban az előzetes kifizetések miatt nem deficit, hanem többlet van a költségvetésben – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap az M1-en az államháztartás központi alrendszerének januári előzetes adatait kommentálva. A tavalyi év hasonló időszakához képest kétszázmilliárd forinttal több adó folyt be, elsősorban az áfabevétel volt nagyobb, de a személyi jövedelemadó, a jövedéki adó bevétele is megugrott.

A pénzügy tárca első embere megjegyezte: tavaly januárban nem érkeztek uniós bevételek, akkor több mint 320 milliárd forintot kellett meghiteleznie a magyar költségvetésnek. Az idén januárban az uniós támogatásokból több mint kétszázmilliárd forint érkezett be, és ebből kilencvenmil­liárdot fizettek ki programokra. Így az év egészére tervezett 1,8 százalékos államháztartási hiány valószínű tartható lesz, és az államadósság aránya is tovább mérséklődhet tavalyhoz képest.

Több mint 200 milliárd forint uniós támogatás jött
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

A Pénzügyminisztérium előzetes jelentése szerint januárban az államháztartás központi alrendszerének egyenlege a központi költségvetés 186 és fél milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 23 milliárd forintos, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 35 milliárd forintos többletéből tevődött össze. A Magyar Államkincstár adatai szerint tavaly januárban a központi költségvetés 258,9 milliárd forint deficittel zárt, a társadalombiztosítási alapok 49,8, az elkülönített pénzalapok 16,3 milliárd forint többletet könyveltek el, így az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, az úgynevezett központi alrendszer 192,7 milliárd forint hiánnyal indította a 2018-as évet.

Idén az általános forgalmi adóból 153,9 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 23,9 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból 23,0 milliárd forinttal, míg jövedéki adóból 17,1 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint az előző év első hónapjában. A vizsgált időszakban 222,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett, az uniós programokra fordított kifizetések pedig 89,3 milliárd forintot tettek ki.

Varga Mihály hangsúlyozta, az elmúlt egy évben a munkahelyteremtés és adócsökkentés politikája eredményes volt. Januártól további nyolc-nyolc százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, míg a nyugdíjak idén 2,7 százalékkal, vagyis a tervezett infláció mértékével emelkedtek.