Kézműves sör: törvénymódosítás ad esélyt a kisüzemi főzdéknek

Közel egy évtizedes küzdelem után nagyobb piaci jelenlétet kaphatnak a kisüzemi, családi sörfőzdék. Az Országgyűlés pénteken megszavazta a kereskedelmi törvény módosítását, ezzel megszüntetve a három nagy hazai sörgyártó kézműves söröket kizáró, piackorlátozó és versenytorzító gyakorlatát: a csapolt sörök húsz százalékának kisüzemi sörnek kell lennie azokon a vendéglátóhelyeken, amelyek szerződésben állnak a nagy gyárakkal. Eddig a nagyok szerződéses gyakorlata miatt nem árusíthattak a vendéglátók más söröket, beleértve a közel ezerötszáz hazai, családi vállalkozásként működő sörfőzde termékeit.

Bukovinszky Béla Szent András Sörfőzde Gyenge Zsolt Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete. 20200707 Budapest Foto Bach Máte Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

Nem lesz lehetőségük a jövőben kizárólagos szerződést kötni a nagy hazai sörgyáraknak a vendéglátóhelyekkel, ezzel egyre több helyen megjelenik a kisüzemi sör. Az Országgyűlés pénteken szavazta meg a kereskedelmi törvény módosítását. Ezzel az ital-nagykereskedelem piacára vonatkozó szabályozás úgy módosul, hogy megtiltja a kizárólagos terjesztési szerződéseket a fogyasztók és a hazai gyártók érdekeinek védelmében. Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő a szavazás napján arról beszélt, 2018-ban 166 milliárd forint volt a sörpiac, amelyből 160 milliárdot három nagy multicég forgalma tett ki, ehhez jött még a hárommilliárd forintnyi import. A kézműves sörgyártási hagyományokkal rendelkező államokban lehetővé teszik, hogy akár a piac ötödét is lefedjék a kis hazai gyártók. Ezzel foglalkoztatás-bővülést, a gasztronómiában pedig új ízeket hozva. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az Országgyűlés megtiltsa a kizárólagosság nyilvánvalóan versenykorlátozó gyakorlatát. Az ellenzéki pártok nem szavazták meg a módosítást.

A módosításnak köszönhetően a nagy sörfőzdék kizárólagos szerződései jövő július 31-ig maradnak érvényben. A szerződött vendéglátóhelyeknek kötelező lesz legalább húsz százalékban kisüzemi csapolt sört értékesíteniük. Ez az arány azokra a helyekre vonatkozik, ahol ilyen szerződéseket kötöttek a vendéglátók – általában a kisebb kocsmák, vidéki helyek nem követték ezt a gyakorlatot.

Régóta vártak már erre a kisüzemek

– Piros betűs ünnep július 3-a a kisüzemi, családi sörfőzdék életében, közel tízéves küzdelmünk után a kereskedelmi törvény módosításával lehetőséget kaptunk a kézműves sör piaci jelenlétére – fogalmazott Gyenge Zsolt. A Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke mai sajtótájékoztatóján emlékeztetett: 2011-ben fordultak a kisüzemi főzdék a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) azért, hogy a hatóság lépjen fel a magyar piac szinte teljes egészét lefedő három nagy hazai sörgyár versenytorzító gyakorlata ellen. A problémát az okozta, hogy a sörgyárak kizárólagos szerződéseket kötöttek a vendéglátóhelyekkel, így a hazai, családi tulajdonú főzdék nem értékesíthették náluk a söreiket. A versenyhivatal 2015-ben hozott döntése értelmében a sörpiac 19 százalékát kellett volna átengedniük a kicsiknek, ám ez a mai napig nem történt meg. A sörgyárak kizárólagossága pedig azt eredményezte, hogy a kisüzemi söröket sok esetben nem tudták értékesíteni a vállalkozások, ezért az országon belül nagy távolságra kellett elszállítaniuk termékeiket, ez pedig növelte a piaci hátrányukat.

Fotó: Bach Máté

Gyenge Zsolt arra is emlékeztetett, a kormány meghallgatta a mintegy ezerötszáz hazai sörfőző kisvállalkozást, lehetőséget nyújtva a fejlődésre. Az érdekképviselet vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány hazai megjelenése óriási veszélybe sodorta az ágazat fennmaradását, mivel a vendéglátókat és a szállodásokat érintő, március közepétől meghozott intézkedések kihatottak a kisüzemi sörpiacra is. A kormány – meghallva a családi vállalkozások segélykérését – kiterjesztette rájuk is az adó- és járulékkönnyítéseket – tette hozzá Gyenge Zsolt.

A sör minősége is szempont

Bukovinszky Béla, a Szent András sörfőzde vezetője a minőséggel kapcsolatos kérdésekre is felhívta a figyelmet. Ahogy fogalmazott: míg a nagyüzemeknél a könyvelők írják a receptet, addig a kisüzemeknél a sörfőzők. A szakember ezzel arra utalt, hogy alapanyaga hagyományosan víz, árpa, maláta és komló. Ezzel szemben a nagyüzemi előállítás során olcsóbb alapanyagokkal, például kukoricával, enzimekkel, színezőkkel és ízfokozókkal teszik gazdaságosabbá az előállítást – a minőség rovására. A három nagy sörgyár ezzel a piaci előnnyel, illetve a kizárólagos szerződésekkel eddig elfojtotta a kicsiket.

Bukovinszky Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy az a vélekedés, miszerint a kézműves sörök drágák, nem igaz. A családi vállalkozások képesek arra, hogy versenyképes árú, minőség szempontjából pedig sokkal jobb söröket állítsanak elő, mint a nagy sörgyárak. Példaként említette, hogy míg Németországban vagy Ausztriában erkölcsi kötelességnek tartják a vendéglátóhelyek, hogy a helyi söröket értékesítsék, Magyarországon a nagy gyártók kizárólagossága miatt eddig ezt gyakorlatilag lehetetlen volt megvalósítani.

Több lépcsőben változik a piac

Gyenge Zsolt elmondta, hogy napirenden van a Pénzügyminisztérium törvénymódosító javaslata is, amellyel a csapolt sörök áfája csökkenne. Ezzel a fogyasztói árak is csökkenhetnének. Az érdekképviselet vezetője ugyanakkor rámutatott: a kézműves sörök nagyobb piaci jelenléte nem hoz áremelkedést, mivel minden hazai sörfőzőnél rendelkezésre áll az a technológia, amivel a megnövekedett igényeket ki tudják szolgálni, illetve versenyképesen elő tudják állítani a megfelelő mennyiséget. Emlékeztetett: hagyományosan kisüzemi sörfőzdének számít az a vállalkozás, amely évi húszezer hektoliternél kevesebb sört állít elő. A hazai főzők többsége jellemzően tízezer hektoliter alatt termel.

Gyenge Zsolt az elkövetkező időkben fontosnak tartja azt is, hogy a kiskereskedelmi üzletekben és a dohányboltokban is nagyobb lehetőség jusson a kisüzemi termékeknek. Jelenleg a polchelyek 95 százalékát a nagy sörgyárak foglalják el, az import és a kézműves sörök pedig a fennmaradó öt százalékon osztoznak. A szakember előnyösnek tartaná, ha a családi sörpiac kiszolgálására megvalósulna a hazai komlótermesztés, amely az éghajlati viszonyok miatt nem lehetséges bárhol az országban. Emellett az egyesület azon dolgozik, hogy cseh mintára úgynevezett sörutakat szervezzen, ezzel népszerűsítve a helyi söröket. Ebben partner az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is.