Lehetőség a falusi csokkal

A tavalyi értékesítések alapján az érintett kistelepülések többségében elég lehet ingatlanvásárlásra a falusi családi otthonteremtési kedvezmény nagycsaládosoknak szóló támogatási összege. A statisztikai hivatal adatai szerint a kisebb településeken az elmúlt években a korábbinál jóval több adásvétel zajlott.

Az agglomerációs kistelepüléseken az árszint általában több mint kétszerese a távolabb esőkéhez képest Fotó: Havran Zoltán

A nagyobb városok vonzáskörzetében található kistelepülések árszintje általában több mint kétszerese a távolabb eső, hasonló nagyságú településekének. Az átlagos lakásár az agglomerációk ötezer fő alatti településein 13,9 millió, a vonzáskörzeteken kívül eső, hasonló nagyságú településeken 5,5 millió forintot tett ki 2018-ban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, Statisztikai tükör című kiadványából.

Ezek az átlagárak a július 1-jétől életbe lépő falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szempontjából most különösen érdekesek. A csok új lakásra számított támogatási összegét ugyanis használt ingatlanhoz is fel lehet használni a fogyó népességű kistelepüléseken. A falusi csok a háromgyermekes családoknak tízmillió forint vissza nem térítendő­ támogatást jelent – amelynek felét lehet vásárlásra, a másik felét pedig felújításra, bővítésre fordítani.

Az agglomerációs kistelepüléseken az árszint általában több mint kétszerese a távolabb esőkéhez képest
Fotó: Havran Zoltán

A kiadvány szerint tavaly tovább csökkent a főváros részesedése a használt lakások piacának forgalmából. Az összes ismert 2018. évi adásvételnek mindössze 22 százaléka volt budapesti, szemben a három évvel korábbi harmincszázalékos aránnyal. Míg Budapesten és a megyeszékhelyeken zajlott a lakásforgalom 42 százaléka, tízből csaknem minden hatodik adásvétel kisebb településekhez kötődött, minden negyedik adásvétel pedig konkrétan községekben köttetett. Az elmúlt bő évtizedben csak 2009-ben volt ennél magasabb a kistelepülések részesedése a használt lakások piacán. Mindezzel párhuzamosan a lakótelepi panellakások részaránya négy éve csökken, tavaly a 15 százalékot is alig haladta meg.

A KSH adatai szerint a használt lakásokért Budapesten átlagosan 28,7 millió forintot fizettek 2018-ban, 4,3 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyeken 2,1 millió forinttal, 15,1 millióra nőtt az átlagos lakásár. A jellemző fővárosi négyzetméterár 20 százalékos éves emelkedéssel meghaladta a félmillió forintot, a megyeszékhelyeken 243 ezer forintot tett ki, ami 18 százalékkal több mint 2017-ben. Az eddig feldolgozott adatok szerint tavaly tovább nőtt a lakáspiaci forgalom, és a felfutó lakásépítések hatása is egyre érezhetőbbé vált: az összes eladott lakásnak mintegy öt százaléka volt új építésű.

Felújítás állami támogatással

Jelenleg mintegy 35-40 ezer lakás áll kivitelezés alatt, az idei évben pedig várhatóan 22-24 ezer lakást adnak át – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szervezet szerint ugyanakkor az Európában tapasztalható lakhatási krízis Magyarországon a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlásában, öregedésében mutatkozik meg, ezért szerintük a felújításokat is állami támogatásokkal kellene ösztönözni. Az ÉVOSZ tízpontos javaslatcsomagja szerint a csok keretében is nagyobb figyelmet kellene kapnia a felújításoknak, a Nemzeti épületenergetikai stratégia mentén pedig lakásfelújítási program kidolgozására lenne szükség. A szervezet felveti, hogy a rendezett hátterű cégek adó- és járulékmentesen adhassanak munkavállalóiknak hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást új építésű lakásra vagy felújításra. Szeretnék azt is elérni, hogy az ingatlanfelújításoknál a forgalmi adó értékének felét, legfeljebb hárommillió forintot vissza lehessen igényelni. Az ÉVOSZ szerint mindemellett hosszú távú panelprogramra és önkormányzati bérlakásprogramra is szükség lenne.