Megóvták a családok támogatását

Hazánkban régóta jellemző, rossz szokáson változtatott a kormány azzal, hogy a veszélyhelyzetben sem nyúlt a családtámogatásokhoz. Valamennyi juttatás elérhető maradt ugyanis a koronavírus-járvány okozta válságban is, beleértve a családvédelmi akcióterv év elején életbe lépő intézkedéseit. Sőt a veszélyhelyzet idején egyes támogatási formák jogosultsági idejét meghosszabbították, igénylését pedig a járvány miatt kialakult helyzethez szabva könnyítették.

A járvány alatt meghosszabbították a jogosultságok idejét Fotó: Mirkó István

A gazdaságvédelmi akcióterv kiemelten foglalkozik a családok védelmével. A családtámogatások ezekben az időkben is változás nélkül folytatódnak, minden meghirdetett lehetőség továbbra is biztosított a magyar családoknak – Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára foglalta így össze a családtámogatásokkal kapcsolatos kormányzati hozzáállást a járványhelyzetben. Mielőtt sorra vennénk a mostani intézkedéseket, érdemes áttekinteni, hogy a korábbi válsághelyzetekben mi történt a családtámogatásokkal.

Akiken spórolni lehetett

Nem túlzás, hogy a gyermekes családok, és különösen a nagycsaládok voltak a fő elszenvedői az 1995-ös Bokros-csomagnak. A nevét Bokros Lajos akkori pénzügyminiszterről kapó megszorítócsomag részeként többek között szűkítették a gyermekgondozási segélyre (gyes), a családi pótlékra és a gyermeknevelési támogatásra (gyet) jogosultak körét. Az érettségiző fiatalok és családjuk életét a felsőoktatási tandíj bevezetése nehezítette meg. E közvetlen lépéseken kívül a csomag számos más eleme közvetetten szintén a családokat sújtotta leginkább, a forint leértékelése és a vámpótlék bevezetése miatt felpörgő infláció összességében 18 százalékos reálbércsökkenéshez vezetett 1995-96-ban.

Nemkülönben érzékenyen érintette a családokat az a 2008-2009-es intézkedéssorozat is, amellyel az MSZP-SZDSZ-kormány saját elhibázott gazdaságpolitikájának és a világgazdasági válságnak a kedvezőtlen következményeit akarta „kezelni”. A Gyurcsány-kormány akkori lépései családost, nem családost egyaránt sújtottak, majd a bukása után felálló, Bajnai Gordon vezette kabinet további megszorításokat eszközölt. Ezekből már az akkortájt egyébként is szűkkörű családtámogatások sem maradtak ki. Bajnaiék a gyes és a gyermekgondozási díj (gyed) időtartamát háromról két évre csökkentették, a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról húsz évre vitték le, és véglegesen megszüntették az első Orbán-kormány idején kialakított, addigra már csak töredékeiben létező otthonteremtési rendszert.

Járványhelyzetre Hangolva

A 2010 óta tartó jobboldali kormányzás évről évre bővülő, nagyvonalú családtámogatási rendszert alakított ki. Az európai szinten is kimagaslónak számító intézkedéseket két fő elv határozza meg: a már meglévő juttatásokból nem vesznek el, és minden támogatásnál felülről nyitott a költségvetési keret. Ezek a szempontok a járványhelyzetben is érvényesültek.

Ez az év még azzal kezdődött, hogy január 1-jével a családvédelmi akcióterv újabb elemei léptek életbe: mentességet kaptak a négygyermekes édesanyák a személyi jövedelemadó megfizetése alól, és bevezették a nagyszülői gyedet. A kormány járvány alatti intézkedéseinek fő célja aztán az volt, hogy amennyire lehet, a családok élete ne váljék nehezebbé. Ezt szolgálta többek között a március 19-e előtt felvett hitelekre járó, év végéig fennálló törlesztési moratórium, amelybe a kifejezetten a családokat segítő lehetőségeket is bevonták: a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) felvehető kölcsönt, a babaváró támogatást, a diákhitelt.

A járvány alatt meghosszabbították a jogosultságok idejét
Fotó: Mirkó István

Meghosszabbított jogosultságok

Fontos lépés volt, hogy a veszélyhelyzet idején lejáró gyed-, gyes- és gyet-jogosultságok esetében a juttatást a veszélyhelyzet teljes időtartama alatt megkapja a szülő, és a biztosítási jogviszonya is fennmarad. Meghosszabbodtak a gyermekek otthongondozási díjához (gyod) kapcsolódó határidők, és a tartósan beteg gyereket nevelő szülők jogosultsága is az emelt családi pótlékra. Az állásukat a válságban elvesztő szülőket segíti, hogy aki újra elhelyezkedik, az a veszélyhelyzet időszakát, legfeljebb hat hónapot, beszámíthat munkaviszonyként a csok és a babaváró támogatás igénylésénél – ez azért fontos, mert mindkét támogatás folyamatos munkaviszonyhoz kötött. E két támogatás életkori határát a veszélyhelyzetet követő harminc napig meghosszabbították. A járvány miatt a feleség meghatalmazásával a férj egyedül is kérheti a babaváró támogatást a bankfiókban, a most megszülető gyermekek után utólag, a veszélyhelyzetet követő két hónapban is lesz mód az igénylésre.

Továbbá a gyermekeseknek is nagy segítség az, hogy szünetelnek az adóvégrehajtások, a kilakoltatások és a lejárt adótartozások megfizetése alól is haladékot kapnak az érintettek a veszélyhelyzet idejére. Emellett a március 19-e óta felvett, nem zálogfedezetű fogyasztói hitelek teljeshiteldíj-mutatója (thm) nem haladhatja meg az alapkamat öt százalékponttal növelt értékét, tehát az 5,9 százalékot.