A bő fél év múlva kezdődő almaszezonban már rendezett feltételrendszerben állapodhatnak meg a termesztők és a feldolgozóüzemek az átvételi árról, ezzel elkerülve a tavaly kialakult helyzetet. Mint ismert, augusztusban a magyarországi székhelyű, nemzetközi feldolgozóüzemek olyannyira nyomott áron akarták átvenni a léalmát, hogy már a gyümölcs leszedése is veszteséget okozott sokaknál. Ezért az almatermesztők több napon át demonstráltak, végül így sikerült kialkudni elfogadható árat.
A kormány most törvényi úton segítheti a termelőket. Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzet megkeresésére arról tájékoztatott: várhatóan már a tavaszi ülésszakban az Országgyűlés elé kerülhet az a törvénytervezet, amely szabályozná, hogy a termesztők és a feldolgozók már a termény átadása előtt írásba foglalják az árat.
Az agrárminiszter a részletekkel kapcsolatban elmondta, a szerződésnek tartalmaznia kell a javaslat elfogadása esetén a kötelező árat vagy egy olyan képletet, amely alapján az átvételi ár egyértelműen meghatározható. Az almatermesztőknek a szezon előtt, legkésőbb augusztusig kellene megállapodniuk az árról a feldolgozókkal az üzembe szállítandó gyümölcs legalább 60 százalékánál. Ugyanakkor ez a miniszter szerint még nem elegendő.
– Dávid és Góliát harcát láthatjuk a feldolgozók és a gazdálkodók között, a termelőknek nincs más választásuk a jövőben, csak az összefogás – emelte ki Nagy István. Kizárólag közös fellépéssel lehet elérni, hogy előnyös átvételi árat kapjanak a gazdálkodók, külön-külön ennek az árnak a kiharcolása szinte lehetetlen. Csak összefogva lehet tehát térdre kényszeríteni az erőfölényét kihasználó feldolgozóüzemeket, mivel mindig lesz, aki eladja a termést, ezzel pedig az üzemek kerülnek jobb pozícióba.
Az összefogást segítheti elő a miniszter szerint a sokat emlegetett generációváltás. A termelők nagyobb biztonságát pedig az teremtené meg, ha a szervezett, közös értékesítésük elérné az 55-60 százalékot a mostani 20 százalék alatti szint helyett. Az agrártárca vezetője hozzátette: közös értékesítéssel számos ágazat fehéredne, növekedne az agrárium versenyképessége, ezzel pedig erősödne az egész magyar gazdaság.
Fotó: Bach Máté
Ugyanakkor ahhoz, hogy a termelők mindinkább összefogjanak, közösen értékesítsenek, számos szabályozáson változtatni kell. Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunk megkeresésére arról számolt be, a gazdálkodók összefogásra irányuló motivációját számos tényezővel kell erősíteni, s habár a kormány már elkezdte ezt a munkát, a folyamat időigényes, a problémák ráadásul ágazatonként eltérnek.
A részletekkel kapcsolatban az elnök kiemelte: az eltérő termelési technológiák és az ebből adódó minőségbeli különbségek már megnehezítik az egységes árak kialakítását. Ráadásul az integrált értékesítés minden fél részéről kompromisszumokkal jár. Ledó felidézte, a friss piaci termékeknél a magas áfa jelent gondot, s habár a feketézés jelentősen visszaszorult, a szürkegazdaság még mindig meghatározó.
Az őstermelői rendszer szintén nehezíti az összefogást. A jelenlegi őstermelői rendszer kialakítása kedvező lépés volt, ám mára eljárt felette az idő. A kertészeti ágazatok fejlődését emellett nehezíti a munkaerőhiány, amelyre a digitalizáció adhat választ, ám az ezzel járó beruházások meglehetősen költségesek. Nehézséget okoz a beruházásoknál, hogy a stabil fejlődéshez akár 15-20 évre előre kell terveznie a gazdálkodónak, de sokaknál hiányzik a megfelelő jövőkép.
– Úgy gondolom, ma megvan a kormányzati szándék ahhoz, hogy az érintett területeken olyan szabályozás alakuljon ki, amelynek köszönhetően növelhető a szereplők versenyképessége, így hatékonyabban, magasabb minőséget tudjanak termelni. A szakmai szervezetek – beleértve a FruitVebet – számos javaslatot tettek, úgy látjuk, a kormány részéről is megvan a kellő fogadókészség. A versenyképesség növelésével és az ágazat stabilitásával érhető csak el, hogy a gazdálkodók is úgy gondolják, összefogással lehet csak eredményeket elérni – hangsúlyozta Ledó Ferenc.
