Nem fukarkodtak a fizetésemeléssel

Magyarországon nőhettek a legnagyobb mértékben a bruttó keresetek az unióban — derül ki az uniós statisztikai hivatal legfrissebb vállalati adataiból. A járulékcsökkentésnek köszönhetően úgy emelkedett 12 százalékkal a bruttó kereset, hogy az a munkaadóknak csak 9,6 százalékos költségnövekedéssel járt.

Jelentős bérfelzárkózást hajtott végre Magyarország 2018-ban is: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat munkáltatói bérköltségváltozást bemutató adatsora szerint itt nőhettek legnagyobb mértékben a bruttó keresetek a 28 uniós tagállam közül 2017-hez képest. Romániában ugyan többet fordítottak a cégek a fizetések emelésére, de a magasabb elvonás miatt ebből kevesebb jutott a dolgozóknak.

A munkavállalók 11,9 százalékos bérnövekedését hazánkban úgy tudták végrehajtani a munkaadók, hogy az emelkedés mértékéhez képest ez csak 9,6 százalékos összköltség-növekedéssel járt.

Ennek a cégek és a munkavállalók számára is kedvező eredménynek a magyarázata a tavaly januárban végrehajtott, a munkaadókat a bruttó béren felül terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése.

A bruttó bérnövekedés és a munkáltatók ráfordítása több mint négyszerese volt tavaly az uniós átlagnak. A 28 tagállamban átlagosan 2,7 százalékkal nőtt a bruttó kereset és az arra rakódó terhekkel, járulékokkal együtt számolt bértömeg is.

A magyar állam nyúlt leginkább a zsebébe: a közszféra teljes, bérekre fordított költsége a költségvetés terhére 11,1 százalékkal volt magasabb, mint 2017-ben, a büdzsé által finanszírozott bruttó kereset pedig 13,3 százalékkal nőtt. A vállalati szféra szereplői ráfordításukat egy év alatt kilenc százalékkal növelték, a versenyszféra alkalmazottainak pedig átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett a bruttó keresete.

Az uniós statisztikai hivatal adatai egyértelműen igazolják, mind a költségvetési szférában, mind a versenyszférában nálunk volt a legnagyobb a munkáltatói ráfordításból elért bruttó béremelés.

A keresetek felzárkóztatása a járulékcsökkentés miatt az emelkedés mértékéhez képest kisebb terhet jelentett a munkáltatóknak.

Azokban a tagállamokban, ahol a járulékok és a munkát terhelő elvonások, kötelezettségek nem változtak jelentősen, a teljes vállalati ráfordítás és a dolgozói bérnövekedés közel azonos mértékű. Csehországban például mindkét mutató 8,5 százalékkal nőtt 2017 és 2018 között.

Várhatóan júliustól újabb két százalékponttal csökken a munkaadói járulék, így hosszú távon maradhat fent a kedvező folyamat, amellyel a munkáltató és a munkavállaló is jól jár.

Versenyelőny

A bérköltségek is azok között a szempontok között szerepeltek, amelyek miatt minket választott a BMW Szlovákia helyett, igaz, ez csak egy szempont volt a többi között. A Portfolio.hu – szlovák újságírói kérdésre hivatkozva – azt írja, az autóipari óriás a magyar munkavállalói rugalmasság, a hazai képzési lehetőségek és a dolgozók életminősége miatt döntött hazánk mellett az autóiparban kedvezőnek számító bérköltségeken felül. Korábban lapunk már beszámolt róla, az északkelet-magyarországi térség azért is jó döntés a beruházáshoz, mert habár munkaerőhiánnyal küzd az ország, a régióban még a munkanélküliség is meghatározó.