Román atomgondok Amerika miatt 

Megtorpanhat Romániában a cernavodăi atomerőmű bővítésének folyamata, miután Washington egyre nyilvánvalóbban aggódik amiatt, hogy egy kínai állami tulajdonú vállalat építené a két új reaktort. A szakértő szerint az új bukaresti kormány várhatóan a halasztgatás politikáját választja az ügyben. Nem ez az egyetlen eset, amikor a térség energiapolitikájába beleszólna az Amerikai Egyesült Államok vezetősége.

Pataky István - Somogyi Orsolya
2019. 12. 27. 12:24
People pass by an inactive unit of the nuclear power plant in Cernavoda
A létesítmény jelenleg keleti szomszédunk energiaszükségletének 20 százalékát biztosítja Fotó: Mihai Barbu Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elővigyázatosságra intette a Ludovic Orban vezette román kormányt a cernavodăi atomerőmű, valamint az 5G telekommunikációs technológia ügyében a román–amerikai stratégiai partnerségre hivatkozva Adrian Zuckerman, az Amerikai Egyesült Államok új bukaresti nagykövete. Rick Perry amerikai energetikai miniszter korábban azt mondta, aggódik, amiért Bukarest két új reaktort kíván építeni Cernavodăban egy kínai állami tulajdonú társasággal.

Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója szerint a nagyköveti nyilatkozat azt jelenti, hogy amerikai nyomásra a színfalak mögött élénk tárgyalások kezdődtek a kínai üzletekről. A lapunknak nyilatkozó szakértő arra emlékeztetett, hogy cernavodăi erőmű látja el jelenleg Románia energiaszükségletének húsz százalékát, így nagyban hozzájárul az energiabiztonságához. – Az atomerőművet kanadai technológiával kezdték építeni még a Ceaușescu-rendszerben, bővítéséről 2019 májusában, tehát még Vio­rica Dăncilă volt szocialista miniszterelnök idején írtak alá előszerződést a kínai állami céggel. A megállapodás titkos, nem tudni, milyen szankciókat nevez meg a román kihátrálás esetében – ismertette a helyzetet az elemző.

Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió aktuális energiastratégiája az atomerőműveket vissza akarja szorítani a gázerőművek és a zöldenergia javára. Ugyanakkor Kína máris a Balkán fő infrastruktúra-építője. – Az atomenergia ügyében nem tartom valószínűnek, hogy a bukaresti kormány dönteni fog, már csak azért sem, mert az amerikai Westinghouse esetleges ellenajánlatára biztos nincs pénz elkülönítve a költségvetésben, és még a tartalékalapból sem telne rá. Az egyéves mandátummal rendelkező Ludovic Orban-kabinet várhatóan a ködösítés és a halasztgatás politikáját folytatja majd ebben az esetben, akárcsak a hadi helikopterek beszerzésének ügyé­ben, amelynél amerikai–francia érdekellentét van – hangsúlyozta a KKI vezető kutatója.

A román-kínai előzetes megállapodás alapján a China General Nuclear Power Corporation kínai vállalatnak kellene megépítenie a 3-as és a 4-es reak­tort. Az egyeztetések már 2013-ban elkezdődtek, akkor szándéknyilatkozatot írt alá a két ország kormánya, de a tárgyalások elakadtak. A cernavodăi atomerőmű bővítéséről aláírt májusi megállapodás után Anton Anton akkori energetikai miniszter reményét fejezte ki, hogy ha minden a tervek szerint halad, két-három év múlva elkezdődhet az új reaktorok építése. Júniusban az energiaügyi tárca államtitkára, Doru Visan kijelentette: a Nuclearelectrica nevű román állami atomenergetikai társaság kész egymaga is belevágni a cernavodăi atomerőmű egy új reaktoregységének megépítésébe, amennyiben a kínai cégnél nem sikerülne véglegesíteni a megállapodást.

A létesítmény jelenleg keleti szomszédunk energiaszükségletének 20 százalékát biztosítja
Fotó: Reuters

A bukaresti média szerint a Dunában nincs elég víz négy reaktor hűtéséhez, ezért a beruházásnak igen magas költségei vannak, ezért a befektetők is pluszgaranciá­kat kérnek Románia kormányától. A cernavodăi atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása 1400 megawatt (MW) lenne, így megkétszereződne az atomerőmű teljesítménye. (Összevetésképp: a paksi atomerőmű jelenlegi kapacitása nagyjából 2000 MW, a két új blokké pedig összesen 2400 MW lesz.)

Nem a romániai eset az első, hogy az USA az energiaminiszterén keresztül nyomást igyekszik gyakorolni a közép-európai régió országainak energiapolitikájára. Rick Perry – aki egyébként ez év végével lemond hivataláról, miután gyanúba került abban az ügyben, amelyben Donald Trump amerikai elnök a gyanú szerint visszatartotta a katonai segélyt Ukrajnától – tavaly novemberi, budapesti látogatása alkalmával egyértelművé tette: az Egyesült Államok letörné az orosz gáz dominanciáját a régióban, a piacot pedig inkább maga látná el cseppfolyós földgázzal. A politikus szót emelt a szlovén atomerőmű második, tervezett blokkjának ügyében is, amelyhez, úgy véli, kulcsfontosságú volna amerikai hitelezőt választani, illetve szerinte a Westhinghouse építi a legjobb reaktorokat a világon.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.