Fotó: Reuters
A bukaresti média szerint a Dunában nincs elég víz négy reaktor hűtéséhez, ezért a beruházásnak igen magas költségei vannak, ezért a befektetők is pluszgaranciákat kérnek Románia kormányától. A cernavodăi atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása 1400 megawatt (MW) lenne, így megkétszereződne az atomerőmű teljesítménye. (Összevetésképp: a paksi atomerőmű jelenlegi kapacitása nagyjából 2000 MW, a két új blokké pedig összesen 2400 MW lesz.)
Nem a romániai eset az első, hogy az USA az energiaminiszterén keresztül nyomást igyekszik gyakorolni a közép-európai régió országainak energiapolitikájára. Rick Perry – aki egyébként ez év végével lemond hivataláról, miután gyanúba került abban az ügyben, amelyben Donald Trump amerikai elnök a gyanú szerint visszatartotta a katonai segélyt Ukrajnától – tavaly novemberi, budapesti látogatása alkalmával egyértelművé tette: az Egyesült Államok letörné az orosz gáz dominanciáját a régióban, a piacot pedig inkább maga látná el cseppfolyós földgázzal. A politikus szót emelt a szlovén atomerőmű második, tervezett blokkjának ügyében is, amelyhez, úgy véli, kulcsfontosságú volna amerikai hitelezőt választani, illetve szerinte a Westhinghouse építi a legjobb reaktorokat a világon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!