Segít-e az uniós csomag Románián?

Kisebb csodát ígér a nehéz pénzügyi helyzetben lévő Románia kormánya az uniós csúcstalálkozón elfogadott finanszírozási csomag kapcsán, az elemzők ugyanakkor csak mérsékelten opimisták a román gazdaság közeljövőjét illetően. Klaus Johannis államfő és Ludovic Orban miniszterelnök autópályákat, új kórházakat ígért.

Brüsszel, 2020. január 8. Ludovic Orban román miniszterelnök a David-Maria Sassoli európai parlamenti elnök részvételével tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2020. január 8-án. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

A Románia által a jövő évtől elérhető nagyjából nyolcvanmilliárd eurós keretnek több eleme van: ötvenmilliárd euró a hétéves költségvetési ciklus, harmincmilliárd a helyreállítási terv, amelyből kevesebb mint húszmilliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kölcsön formájában érhető el.

Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta: még a román ellenzék vagy a média sem beszél hangsúlyosan azokról a komoly problémákról, amelyek megakadályozhatják a sikert. – A romániai vállalati világ súlyos válságban van, a cégek eladósodtak, a külföldi tőke alig érdeklődik az ország iránt. Bármilyen modernizálást, újjáépítést komoly reformok kell, hogy megelőzzenek a pénzügypolitika, az adminisztráció, az igazságügy, az oktatás terén, mert egyébként nem tudják az uniós pénzügyi keret lehetőségeit hasznosítani – fogalmazott az elemző. Emlékeztetett arra, hogy Románia 2014–2020 között a rendelkezésére álló uniós finanszírozásnak csupán a 27 százalékát tudta felhasználni.

Ami a román gazdaság állapotát illeti, Barabás T. János úgy véli, a növekvő költségvetési deficitet csak úgy tudják kordában tartani Bukarestben, ha futószalagon vesznek fel külföldi hiteleket, amelyek a pénzügyminiszter szerint is igen magas kamatúak. – A kereskedelmi hálózatok sérülékenyek, aminek fő oka az, hogy a kereskedelmi hitelfelvétel igénye ugrásszerűen megnövekedett. Vagyis a hazai kereskedő, termelő, szállító nehezebben jut hitelhez. További gond, hogy a cégek harmadát kitevő, csőd szélén álló vállalat nem kap megfelelő támogatást, az állami bérkiegészítés nyári csökkenésével megugrik a munkanélküliség. Az óriási kereskedelmi deficit nem tartható, mert például a kockázatnövekedés miatt a külföldi kölcsön kamata is magas lesz. A csökkenő export viszont veszélybe sodorja a hazai termelőket. Emellett az ország jelentősen ki van téve a behozatalnak a hazai gyártásban. Hevennyé vált a munkaerőhiány, a szakképzettek nagy része külföldre távozott, több mint ötmillió román állampolgár él Nyugaton – vázolta a helyzetet a szakértő.