Sokan támogatják a megújulást

Nem lehet eszköze a munkavállaló egy szakszervezet munkáltatót vagy politikai irányt segítő törekvéseinek, márpedig a rendszerváltozás óta ez jellemzi a hagyományosan baloldalhoz köthető képviseleteket — hangsúlyozta lapunknak Bubenkó Csaba. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetelmi elnöke ezért támogatja a Munkástanácsok azon törekvését, amellyel egy reformista, alternatív szakszervezeti berendezkedést, konzervatív-keresztény értékrendű mozgalmat erősítene meg Magyarországon, valós alternatívát nyújtva a marxizmusban gyökerező képviseletekre.

Eredményes sztrájkokat szervezett korábban az érdekvédelmi tömörülés Fotó: Mirkó István

Támogatja a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ), hogy megerősödjön Magyarországon is egy új szakszervezeti irány, amely nem a munkáltatói és politikai célokat szolgálja ki, hanem valós érdekvédelmet ad a munkáltatóknak – mondta a Magyar Nemzetnek Bubenkó Csaba, a tömörülés elnöke. Felidézte, a rendszerváltozáskor két konföderáció alakult meg, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok. Közben a Magyar Szakszervezeti Szövetség és számos helyi képviselet a szocializmusban működő Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) vagyonából – megtartva a marxista elveket – alakult meg. Ez az MSZP–SZDSZ-kormányok alatti tevékenységükön is meglátszott.

Bubenkó Csaba szerint álszent, hogy most azok a szakszervezetek szerveznek sok helyen demonstrációt, amelyek a 2010-es kormányváltás előtt, amikor a munkavállalókat sorozatos érdeksérelmek érték, egyet sem. A baloldali kormányok alatt egyedül a Liga és a Munkástanácsok szervezett országos megmozdulást, például a vasutas gördülősztrájkot. Mindezt úgy, hogy akkor még a sztrájktörvény is nagyobb hatáskört engedett a képviseleteknek.

– Nem használhatja eszközként a szakszervezet a munkavállalót politikai céljainak eléréséhez. Tiszta viszonyokat kell megteremteni annak érdekében, hogy az emberek is világosan lássák, mely tömörülések vannak elkötelezve a politikai baloldalnak vagy a munkáltatónak – hangsúlyozta Bubenkó Csaba. Példaként említette, hogy a kereskedelemben működő reprezentatív képviselet által megkötött kollektív szerződés olyan elemeket is tartalmaz, amelyek kedvezők a munkáltatónak, ám hátrányosak a dolgozóknak. Ezt a munkavállalóknak is észre kellene venniük, és kérdőre kellene vonniuk képviseletüket. Ezzel szemben a KDFSZ eredményes sztrájkot szervezett a Tescónál, mivel a munkavállalói érdekek ezt kívánták. Az egyeztetéseken ugyanis – mint első lépés – nem sikerült eredményt elérni.

Eredményes sztrájkokat szervezett korábban az érdekvédelmi tömörülés

Bubenkó Csaba arról is beszélt, nélkülözhetetlen lenne olyan felmérést végezni, amelyből kiderül a munkavállalók valós igénye az érdekképviselet felé: alternatív, keresztény-konzervatív értékrendek mentén szerveződő vagy a marxista, osztályharcos, baloldali berendezkedésű szakszervezetet szeretnének. A képviseleteknek pedig szakértők bevonásával elemzéseket, szakmai tanulmányokat kellene ­készíteniük a dolgozók valós helyzetéről. Mind­amellett a kormányoldalnak is nagyobb nyitottságot kell mutatnia, mert a párbeszéd jelenlegi hiánya, a képviseletek megkerülése a döntéshozatalban elfogadhatatlan Bubenkó Csaba szerint.

Korábban beszámoltunk róla, az osztályharcos, tőkeellenes, marxista gyökerű szakszervezetek ellenében szervez nemzetközi, alternatív érdekvédelmi mozgalmat az egyik legnagyobb olasz konföderáció, az Unione Generale del Lavoro, amely együttműködési megállapodást készít elő a Munkástanácsokkal. Palkovics Imre elnök szerint a munkavállalók érdekvédelme ma az együttműködéssel, a dolgozók által megtermelt javakból juttatott részesedéssel érhető el, nem a nyílt konfliktusok kiélezésével.

Megállapodtak a bérekről a vasútnál

Egyezség született az idei béremelésről a MÁV-nál – közölte a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ). A munkáltató által előterjesztett javaslat – a MÁV Zrt. és a vasutas érdekképviseletek által a 2017–2019-es időszakra kötött, hároméves bérmegállapodásnak megfelelően – a 2017-es átlagosan 13 százalékos, majd 2018-ban átlagosan 12 százalékos bérfejlesztést követően az idei évre meghatározott átlagosan ötszázalékos bérfejlesztés végrehajtására vonatkozott.