Szorult helyzetben a chatappok

Eltántoríthatja az európai piactól a Vibert, a Skype-ot, a ­WhatsAppot és társaikat az az uniós irányelv-módosítás, amely szigorúbb fogyasztóvédelmi követelményeket fektet le az ilyen cégek számára. Ezentúl nem csupán informatikai, hanem távközlési vállalatoknak minősülnek, így fokozódhat a verseny is az ügyfelekért.

Már az ötvenes évek óta tart az a tendencia, amely miatt kijátszhatók a távközlési szabályok, ennek vetne véget a jogalkotó Fotó: Dado Ruvic Forrás: Reuters

Az ötvenes évek óta tartó tendencia, hogy a távközlési szabályozás hatálya alól általában mentesülnek az informatikai megoldások. A hatvanas évek elején már csak a nyilvános hálózatokra szűkült a távközlési szabályozás, a cégen belüli adat- és hangkapcsolatokra nem terjedt ki – magyarázta Sólyom Iván, a Lakatos, Köves és Társai ügyvédi iroda távközlési jogásza a Magyar Nemzetnek. Hozzátette: a kivételek alá tartoztak már akkor is a zárt csoporton belüli adatkapcsolatok, például a bankközi SWIFT-hálózat. Később az e-mail-szolgáltatók és az összes internetes tartalomszolgáltató is kikerült a távközlési szabályozás hatálya alól.

Vagyis az utóbbi évtizedekben – folytatta a jogász – a távközlési szabályozás általában megelégedett az informatikai szolgáltatások infrastruktúrájának szabályozásával. Ez odavezetett, hogy számos, a távközlési szabályozás aktív kijátszására épülő üzleti modell alakult ki és erősödött meg. Fogyasztói oldalról nézve a vezetékes és a mobiltelefon-szolgáltatások tökéletes versenytársává váltak azok az úgynevezett Over The Top (OTT) szolgáltatások, amelyeket mégsem távközlési szolgáltatásnak neveznek tulajdono­saik. Ilyen a WhatsApp, a Viber, a ­FaceTime, a ­Skype vagy a Telegram, vagy éppen a gépek közötti kommunikációs kapcsolatokat biztosító szoftverek is – mondta Sólyom Iván. Ezen cégek egy-egy országhoz kötődése néhány kereskedelmi szerződésre szorítkozik, amelyekben csekély bevétel fejében jelentős mennyiségű hívószám hozzáférhetőségéről a külföldi szolgáltató dönthet. Az általában a belföldi távközlési szolgáltatókat terhelő, terjedelmes, az egyéni előfizetőket védő előírások helyett az OTT-szolgáltatók néhány soros, bármikor nyom nélkül módosítható megállapodást használnak. Panaszkezeléssel jellemzően nem foglalkoznak, megyénkénti ügyfélszolgálatot nem üzemeltetnek, a bevételeiket pedig reklámok közvetítésével is kiegészíthetik. Mindezek miatt jelentős piaci előnyre tettek szerint az OTT-szolgáltatók az uniós szolgáltatókkal szemben.

Már az ötvenes évek óta tart az a tendencia, amely miatt kijátszhatók a távközlési szabályok, ennek vetne véget a jogalkotó
Fotó: Reuters

Az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelve, az Európai elektronikus hírközlési kódex friss módosítása alapján azonban kiterjesztik az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalmát. Az új regula – amelyet a tagállamok 2020. december 21-ig kötelesek átültetni – hangsúlyosabb koordinációt ír elő a tagországi hatóságoknak, valamint erősebb és egységesebb végfelhasználói jogokat biztosít. Mindez pedig a távközlési szabályozás aktív kijátszására épülő üzleti modelljeik végét is jelentheti. – Még nem ismerjük a részletszabályokat, de az irányelv általános rendelkezései alkalmasak arra, hogy az ötvenes évek óta tartó tendenciát legalább részben megfordítsák – véli Sólyom Iván, aki szerint az is pozitív fejlemény, hogy a felhasználóknak legalább elvi lehetőségük lesz arra, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak érvényt szerezzenek az OTT-szolgáltatókkal szemben.

A változások következtében Európában élesebbé válhat a verseny az OTT- és a távközlési szolgáltatások között. A piacvezető OTT-k kénytelenek lesznek a gyakran prémiumként árult szolgáltatásaikat megszüntetni, azokat, amelyek éppen a telefonszolgáltatással voltak összekeverhetők. A gyakran EU-n kívüli székhelyű OTT-k is kénytelenek lesznek a hagyományosan nem távközlési szolgáltatásnak tekintett, telefonos hívószámot nem használó chatszolgáltatásaikat is megfeleltetni az új uniós szabályozásnak. Ki kell választaniuk egy uniós országot székhelyként, be kell jelenteniük az üzenetküldési szolgáltatásukat, és a helyi titkosszolgálat számára hozzáférést kell biztosíta­niuk a kezelt adatokhoz.

A felhasználók pedig nemcsak a szerződéses feltételeik változását észlelhetik, hanem akár azt is, hogy kedvenc üzenetküldő applikációjuk már nem érhető el Európában.

SMS helyett RCS

Kezébe vette az irányítást a Google, és elindította az SMS utódjának tesztelését úgy, hogy megkerüli a távközlési szolgáltatókat. Az új megoldást még 2012-ben rögzítette a GSM Association szabványügyi szervezet. A Rich Communication Services (RCS) chatapplikációkhoz hasonló felhasználói élményt nyújt, nemcsak szöveget, hanem fotót és más fájlokat is képes továbbítani. Viszont a szolgáltatók igen lassan vezetik be – Magyarországon a Telekom biztosítja –, illetve a küldő és a fogadó fél készülékének is biztosítania kell a szabványt. A Google megoldása kikerüli a szolgáltatókat, és az üzenetek applikáció megfelelő beállításával támogatja az RCS-t, így az informatikai óriás saját infrastruktúráján jutnak el az üzenetek a címzett mobiljára, egyelőre nem titkosított úton. A Google először az Egyesült Királyságban és Franciaországban indítja el a szolgáltatás tesztelését.