Tovább szigorodhatnak az előírások

Meghozták a várt eredményt a Magyar élelmiszerkönyv szigorításai, így az idén újabb termékkörök esetén várható az előírások módosítása – tudta meg lapunk. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint napirenden van a tejtermékekre, a gyorsfagyasztott élelmiszerekre, illetve a malomipari termékekre vonatkozó előírások módosítása is. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján ritkák a visszaélések, a gyártók csak akkor használják a védett megnevezéseket, ha a termékeik megfelelnek a szigorú követelményeknek.

A pékáruk és a húskészítmények után a tejtermékek kerülhetnek sorra Fotó: Bach Máté

Több jelentősebb változás is történt az elmúlt években a hazai élelmiszerek minőségére és előállítására vonatkozó szabályozásban. A Magyar élelmiszerkönyvben számos termékkör esetén módosultak az előírások. – A szigorítás célja mindkét esetben a jó minőségű élelmiszerek térhódításának elősegítése, a gyenge minőségű áruk visszaszorítása volt – fogalmazott kérdésünkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Bár a változások elsősorban a fogyasztóknak kedveztek, a piaci verseny tisztaságának biztosításán keresztül a tisztességes ágazati szereplők érdekeit is szolgálták.

A tudatosság a vásárlók részéről is adott. A hivatal tapasztalatai alapján egyre több fogyasztó figyel arra, hogy az egyes termékeken milyen jelölések szerepelnek, vásárláskor pedig előnyben részesítik azokat az árukat, amelyek minőségét az élelmiszerkönyvi megnevezés is garantálja; virsli helyett például nem tesznek húsos rudacskát a kosarukba. – Mivel az élelmiszerkönyv követelményei dinamikusan követik az ipar, valamint a fogyasztók megváltozott igényeit, így a közeljövőben újabb termékkörök esetében várható szigorítás – tudta meg lapunk a Nébihtől. A hatóság szerint például a tejtermékekre, a gyorsfagyasztott élelmiszerekre, illetve a malomipari termékekre vonatkozó előírások módosítása is napirenden van.

Az elmúlt években a legjelentősebb változás a sütőipari termékek és a húskészítmények körében ment végbe. Mivel az egészséges táplálkozási formába beleillő termékek iránt egyre nagyobb az igény a magyar piacon, ezért számos új kenyérfajta került be az élelmiszerkönyvbe. Így ma már a graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a rozsos kenyér, valamint a búzakenyér és a rozskenyér összetevőit, azok arányát és az elkészítés metódusát is be kell tartaniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a fenti megnevezéssel vinnék piacra árujukat. A húskészítmények esetén több termékcsoportnál is a korábbinál magasabb hústartalmat ír elő a szabályozás, valamint csökkent a megengedett zsír- és víztartalom. A nemzeti sócsökkentő program részeként tovább mérsékelnék a termékek megengedett legmagasabb sótartalmát. Emellett számos új definíciót határoztak meg, míg más, korábbi definíciókat pontosítottak. Így például a füstölésre vonatkozó megnevezésekben ma már három kategóriát lehet megkülönböztetni: a füstölt, a füstízesítésű és a folyékony füsttel füstölt vagy füstoldattal füstölt termékeket.

A pékáruk és a húskészítmények után a tejtermékek kerülhetnek sorra
Fotó: Bach Máté

Az előírások betartását a Nébih és a kormányhivatalok megyei és járási hivatalai az éves vizsgálati terv alapján folyamatosan ellenőrzik. A szakemberek az előállítóknál, a kereskedelemben, valamint a vendéglátóhelyeken egyaránt vizsgálódnak, ezeken túl szúrópróbaszerűen és gyanú alapján is végeznek vizsgálatokat. A hatóság tapasztalatai szerint azonban a gyártók az élelmiszerkönyvben foglalt szabályoknak megfelelően gyártják a védett megnevezéssel forgalmazott termékeket. Az az előállító pedig, aki a szigorúbb feltételeket nem képes teljesíteni, nem használhatja az adott megnevezést. Így fordulhat elő például az, hogy kenyér helyett buci vagy cipó szerepel a kínálatban. Ezekre az árukra ugyanis nem vonatkoznak az élelmiszerkönyv követelményei.

Főként a cukrásziparban indult el egyfajta kreatív névadási hullám. Miután a hagyományőrző cukrászati termékek is bekerültek az élelmiszerkönyvbe, dobostorta, Esterházy-torta, indiáner fánk, rigójancsi, krémes és francia krémes csak az ott leírt metódussal és alapanyagok felhasználásával készülhet, illetve kerülhet forgalomba hazánkban. A Nébih szerint a cukrászok is betartják a szabályokat, a visszaélések nagyon ritkák ezen a területen. – A vállalkozások egyértelmű különbséget tudnak tenni a hagyományőrző és ettől eltérő termékek között, és mindezt a fogyasztókkal is képesek átlátható módon közölni – mutatott rá a hatóság. Emiatt találkozhatunk újfajta megnevezésű cukrásztermékekkel, úgymint vaníliás kocka, habos kocka, dobosi szelet, kakaós-krémes kocka. Ez mutatja, hogy a felelős cukrászok az előírásban rögzített megnevezéseket – tudatos módon – csak a szigorú követelményeknek megfelelő feltételekkel készült termékek esetében használják. Mindez biztosítja a fogyasztók hiteles és megbízható tájékoztatását.