További adókönnyítéseket javasolnak a kormánynak a szakértők

A kormányzat eddig meghozott mikro- és kisvállalkozásokat segítő adózási intézkedéseivel kapcsolatosan – azokat kiegészítve és újakat megfogalmazva – készített javaslat-csomagot és küldte meg azt a Pénzügyminisztériumnak az Adótanácsadók Egyesülete. Ezekből emelünk ki néhányat, majd külön írásunkban sorra vesszük azokat az utóbbi hetekben született, kapcsolódó gazdaságvédelmi jogszabályi változásokat is, amelyeket érintenek a szakértői észrevételek, ajánlások.

Javaslatcsomagján belül az Adótanácsadók Egyesülete kiemelten foglalkozik a társadalombiztosítási járulék (tbj) új szabályainak alkalmazásával, amelyekkel kapcsolatban azt ajánlják, hogy azok ne júliustól, hanem csak 2021. január 1-étől lépjenek hatályba. A szakmai szervezet szerint ugyanis a vállalkozások jelentős része a veszélyhelyzet alatt nem tudott felkészülni az új szabályok alkalmazására, így nagyobb az esélye a hibáknak mind a foglalkoztatónál, mind foglalkoztatottnál, a hibás járulékbevallások pedig az adóhatóságnak is többletmunkát jelentenének.

Az egyesület továbbá azt javallja, hogy július 1-től töröljék az egyéni és társas vállalkozók egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalapjának 150 százalékos szorzószámát, a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozó jövedelmét pedig ne terhelje nyugdíjjárulék. A új jogszabálynak a vállalkozókra nézve kedvező szabályait ugyanakkor indokolt lenne az átmeneti időre is bevezetni – egészítik ki az indítványt.

Amennyiben a minimál járulékra vonatkozó átmeneti szabály a bértámogatásban részesülőknél marad az eredeti formában, a törvény szerint július 1-től a minimálbér 30 százaléka akkor is járulékalapot képez, ha a kereset nem éri el azt – magyarázza az egyesület közleményében. Ez a minimálbér alatt keresőknél indokolatlan elvonást jelent, de különösen értelmetlen azoknál, akiknél a felmondás helyett közös megegyezéssel bércsökkentést hajtottak végre, valamint akiknél a megkurtított munkaidőre elszámolt tényleges jövedelem nem éri el ezt az összeget. Így ugyanis a bértámogatásban részesülő, csökkentett munkaidőben foglalkoztatott után egyéni járulékot és szocho-t kellene fizetni, ami hátrányos a támogatott munkavállaló és a foglalkoztató számára is.

Mint ismert, a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a jogszabály a SZÉP Kártyákra utalt összeget mentesíti a szocho alól. Azonban a kisvállalkozói adót fizető (kivás) vállalkozásoknak, bár szochot nem, de kivát továbbra is kell fizetniük ezen utalások után. Az Adótanácsadók Egyesülete ezért azt szorgalmazza, hogy a kivas vállalkozások alkalmazottainak adott SZÉP Kártya juttatás után ne kelljen a Kivát megfizetni.

Az adószakértők még tovább halasztanák a számlák online beküldés kiterjesztésének július 1-jei határidejét, mondván, hogy arra jelen helyzetben a vállalkozók jelentős része nem tudott felkészülni. Különösen igaz ez a mikro- és kisvállalkozásokra, valamint az eddig kézi számlát kiállítókra; ez utóbbiaknál jellemzően nincs meg a szükséges technikai (eszköz, szoftver) háttér, és ennek hiányában nincs meg a kellő felkészültség sem. Emlékezetes, hogy az előzetes tervek szerint április 1-jétől indult volna a NAV Online számla új 2.0-ás verziójának használata az online számla adatszolgáltatásokban. Az új séma bevezetésének a határidejét, tekintettel a koronavírus járvány által előidézett rendkívüli helyzetre, már a NAV hosszabbította meg július 1-ig.

Végül, de nem utolsó sorban az Adótanácsadók Egyesülete javasolja azt is, hogy legyen adómentes a foglalkoztató által elrendelt COVID-19 teszt, mivel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerint jelenleg a személyi jövedelemadó kötelezettség alá esik, és csak külön bejelentés esetén mentesül a juttató annak fizetési kötelezettsége alól.

A vállalkozók megmaradását segítő jogszabályok és módosítások

A koronavírus-járvány nyomán meghozott kormányzati intézkedések szerint, a tevékenységükben kiemelten akadályozott ágazatok vállalkozói 2020. március-június hónapokban mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Kizárólag a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot kell megfizetniük.

A kisadózó vállalkozás 2020. március-június hónapokban a kisvállalati adó tekintetében (kiva) a személyi jellegű kifizetések összegét levonhatják az adóalapból. Ahogyan jó néhány szakma, tevékenységi kör vállalkozói 2020. március-június hónapokban mentesülnek a tételes kisvállalati adó (kata) megfizetése alól. Valamennyi adózó legfeljebb hat havi pótlékmentes halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést kérhet az adóhatóságnál nyilvántartott adójára egy alkalommal, legfeljebb 5 millió forint összegben.

A 2020. július elsejétől 15,5 százalékra csökken a jelenlegi 17,5 százalékról a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. Ezzel egyidejűleg, ugyancsak július első napjától az összevont adóalapba tartozó minden típusú jövedelemnek 85 helyett már 87 százalékát terheli a szocho. Szintén júliustól 15,5 százalékra mérséklődik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke is.

Az adó- és adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségek tejesítésére az adózó 2020. szeptember 30-ig kapott lehetőséget.

Gyorsították az adóvisszatérítést is: az érintett vállalkozások az eddigi 75 nap helyett akár 30 vagy akár 20 nap alatt megkaphatják a nekik visszajáró pénzt.

Emelkedett a Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összeg. A 2020. június 30-ig a számlára utalt béren kívüli juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adókötelezettség (szocho).