Zajlik az agrárcsata Brüsszelben: a vegaburgerről is vitáznak

A közösségi agrárpolitika (KAP) reformjáról vitázik és szavaz a héten az Európai Parlament. A zöldítés lehet a 2020 utáni agrárreform egyik sarokköve, noha a tagállamok egy része – köztük hazánk – a versenyképességi szempontok feláldozásától, irreális szabályoktól tart. Az EP előtt lévő egyik módosítás közben máris akadályt gördítene a növényi alapú étrend gyors terjedése elé: egyes EP-képviselők szerint ugyanis a vásárlók megtévesztésének minősül, ha a vegaburgert burgernek nevezik.

Forrás: Inspiredtaste.com

A tagállamok között és az Európai Parlamentben is célegyenesbe értek a közösségi agrárpolitika (KAP) reformtárgyalásai. A miniszterek az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács kedden végződő, kétnapos ülésén véglegesítik álláspontjukat, míg az EP kedden kezdi megvitatni, majd a hét során szavaz a képviselendő irányvonalakról. Mindenesetre jelzésértékű, hogy

az uniós parlamentben agrárügyben több száz módosító indítványt nyújtottak be, emiatt egy nappal tovább is tart az e heti, a vírus miatt virtuálisan tartott EP-ülés.

A KAP reformjára vonatozó jogalkotási javaslatot egyébként még 2018-ban fogalmazta meg az Európai Bizottság, az akkori tervek szerint 2020 végéig, a következő pénzügyi ciklus (2021–2027) fényében alakítják ki a reformot. Utóbbira amiatt van szükség, mert a politikai környezet, az éghajlatváltozás, a vidéki területek elnéptelenedése, a globális kereskedelmi folyamatok állandó alkalmazkodásra sarkallják a termelőket. Ez a hatodik alkalom, hogy az uniós jogalkotók „a világhoz való alkalmazkodás” címszó alatt reformot vezetnek be e szakpolitikában.

Janusz Wojciechowski (jobbra) mezőgazdasági politikáért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben
Fotó: Benoit Bourgeois/Európai Parlament

ÉSzSZERŰTLEN zöldítés?

A KAP szinte magától értetődően az uniós intézményrendszer egyik központi eleme, amelynek az uniós költségvetésből való részesedése az elmúlt évtizedekben noha folyamatosan csökkent, még mindig a kiadások meghatározó részét, szinte azok felét teszi ki. Az állam- és kormányfők nyáron, a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés kialakításakor valamivel több mint 355 milliárd eurót juttattak a mezőgazdaság és klímavédelem ügyére, amiből jelzésértékű, hogy negyven százalékot kell az éghajlat-politikai célok elérésére költeni. A megállíthatatlannak tűnő zöldítés a 2020 utáni agrárpolitikában is visszaköszönhet majd,

Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos az Európai Parlament keddi vitáján ugyanis kijelentette: szükségszerű, hogy a klímacélok mentén tegyék „válságbiztossá” a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést, és biztosítsák az európai gazdák pénzügyi stabilitását. Ebben számíthat a társjogalkotó EP-re: a testület a 2019-es választások nyomán erős Zöld frakcióval rendelkezik, és azóta is állandóan terítéken tartja a klímavédelmi szempontokat.

Egyes tagállamok persze ennél jóval óvatosabbak. Nagy István magyar agrárminiszter egy lapunknak adott nyári interjúban figyelmeztetett rá, hogy a fenntarthatósági szempontokat csak a hatásvizsgálatok elvégzése után, megfelelő források birtokában kellene foganatosítani, s óva intett attól is, hogy az európai gazdákat a jövőben irreális zöldszabályok betartására kötelezzék. A miniszter akkor az Európai Bizottság frissen bemutatott Termőföldtől az asztalig stratégiájának kapcsán beszélt erről.

A stratégiát várhatóan a keddi tanácsülésen fogadják el az agrárminiszterek, a hazai Agrárminisztérium mindazonáltal már a múlt hét végén jelezte: Magyarország a tanácsi állásfoglaláshoz külön nyilatkozatot tesz. Mint azt írták, a jelenleg zajló KAP-tárgyalásokkal összefüggésben hazánk külön nyilatkozata kiemeli, hogy a KAP-nak a stratégia céljaihoz való hozzájárulása kizárólag szilárd jogi alapokon nyugvó feltételekhez kötődhet.

Hamarosan vegetáriánus szendvics válhat a vegetáriánus hamburgerből? Forrás: inspiredtaste.com

A vegaburger nem burger

A KAP-reformmal összefüggésben az európai sajtóban is nagy visszhangot kapott az EP egyik, a héten szavazásra kerülő módosító javaslata, amely ezer szállal kötődik az emlegetett Termőföldtől az asztalig kezdeményezéshez is.

Eszerint a növényi alapú, de állati termékre utaló névhasználat nem jogszerű, például az itthon is egyre népszerűbb vegaburger és vegakolbász készítmények esetében. A javaslat a húsipari lobbinak köszönhetően fogalmazódott meg, mondván: a steak, kolbász vagy burger szavakat csak valóban húst tartalmazó termékekre lenne szabad használni, különben azok forgalmazása a vásárlók megtévesztésével jár együtt.

Egy másik módosító EP-javaslat e gondolatmenetet kiterjesztené a tej, sajt és vaj fogalmakkal, tehát a szója- vagy mandulatej kifejezések helyett a szója- vagy mandulaital lenne alkalmazandó a jövőben. A növényi alapú étrendet szorgalmazók körében teljes értetlenséggel fogadták a javaslatot, szerintük ugyanis vásárlók tisztában vannak vele, hogy miért döntenek ezen termékek mellett.

Mindenesetre kétséges, hogy a szóban forgó módosító javaslatokat az Európai Parlament elfogadja majd, ráadásul a rendes jogalkotási eljárás keretében azokra a tagállamoknak is rá kellene bólintaniuk.