A szenátusban már tavaly októberben megszavazott javaslatot a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen több mint két hónapja tartó, úgynevezett sárgamellényes tüntetéseket kísérő erőszak nyomán terjesztették a nemzetgyűlés elé.
A jogszabályt első olvasatban 378 képviselő támogatta 92 ellenében, 74-en tartózkodtak, köztük ötvenen a kormánypárt részéről.
A tervezetet a kormánypárti képviselők többsége és a centristák, valamint az ellenzéki jobbközép szavazta meg, míg a teljes baloldal és a Marine Le Pen vezetette Nemzeti Tömörülés ellene szavazott, a szabadságjogok szűkítéseként értékelve a jogszabálytervezetet.
A francia közéletben elsősorban az keltett feltűnést, hogy a kormánypárt soraiból ötvenen tartózkodtak a szavazáskor. Korábban csak az új bevándorlási törvény váltott ki ennyire heves vitát Emmanuel Macron államfő pártján belül, de akkor csak 14-en nem szavazták meg a szigorításokat.
A kormányzó Köztársaság lendületben (LREM) – amely abszolút többséget élvez a nemzetgyűlésben – a jobboldali többségű szenátusban, még a sárgamellényes mozgalom megjelenése előtt megszavazott szöveget bocsátotta vitára az alsóházban. A felsőház a munkajogi reform elleni szakszervezeti megmozdulásokon tapasztalt erőszak miatt, a futballhuligánok elleni törvénykezés mintájára dolgozta ki az új szabályozást, amely heves vitát váltott ki jogvédők és a baloldal részéről.
A javaslat alapján nemcsak bírói határozattal, hanem egyszerű prefektusi döntéssel eltilthatják a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket a további megmozdulásokon való részvételtől. A határozat megsértése hat hónap szabadságvesztést és 7500 eurós pénzbüntetést vonhat maga után.
A tervezet szerint szigorúabban büntetnék azokat, akik nem bejelentett tüntetéseket szerveznek, azok pedig, akik arcukat eltakarva jelennek meg egy megmozduláson, a jogszabály értelmében nem egyszerűen pénzbírsággal sújtható szabálysértést, hanem egy év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményt követnének el. A kormány célja az is, hogy a tüntetéseken okozott károkat ezentúl ne a kormány vagy az önkormányzatok fizessék ki az adófizetők pénzéből, hanem a rendbontóknak kelljen megtéríteniük a csoportosan elkövetett rombolások költségeit.