Jeremy Hunt a kormányzó Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány fórumán kifejtette: a Brexit-tárgyalásokon „érzékelt érdekellentét” jórészt annak tulajdonítható, hogy az EU oldalán kialakult „a félelem attól, hogy másokat is távozásra bátoríthat, ha túlságosan zökkenőmentes és rendezett lesz a Brexit, amely így veszélybe sodorhatja az európai projekt jövőjét”.
Azonban ilyen ellentét nem létezik, a brit félnek is az az érdeke, hogy az EU megőrizze stabilitását és biztonságát. Ha az EU felismeri, hogy a Brexit nem veszélyezteti a jövőjét, könnyebb lesz belátni, hogy a közös érdekek és értékek a kilépés „zökkenőmentes, rendezett és barátságos” végrehajtását diktálják, és ez mindkét fél közös felelőssége – mondta a brit diplomácia vezetője.
Ezért mindenkinek mindent meg kell tenni azért, hogy tartható legyen a kilépés március 29-i időpontja, ami a brit fél számára törvényben rögzített, jogi kötelezettség, és a kilépés rendezett formában, a két fél megállapodása alapján történjen meg. Így a következő hetekben nem lehet megfelelő magatartás a kivárás és a reménykedés abban, hogy „a Brexit majd megoldódik magától”.
A március 29-én megvalósuló rendezett Brexithez elengedhetetlen az az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó, úgynevezett tartalékmegoldás (backstop) módosítása, ha ez nem sikerül, a brit alsóház továbbra sem fogadja el a kilépés feltételeit rögzítő megállapodást – emelte ki Jeremy Hunt.
A rendezett Brexit kudarca „megmérgezné” a kapcsolatokat, a határidő meghosszabbítása pedig „megbénítaná” egész Európát – hangsúlyozta a brit külügyminiszter. Mint mondta, nem szabad megengedni, hogy a jövő történészeinek azt kelljen kutatniuk, „miért nem sikerült Európának a barátság jegyében átalakítania Nagy-Britanniához fűződő viszonyát”.
Hozzátette, hogy az esetleges kudarc súlyos belpolitikai válsághoz, akár az ország szétszakadásához is vezethet. „Nem engedhetjük meg, hogy Nagy-Britanniából 'Kis-Anglia' legyen” – fogalmazott.
