ISIS-csemeték vitatott sorsa

Miközben egyre több dzsihadista kerül a terrorellenes koalíció kezére Szíriában, a nyugati országok is egyre nagyobb dilemmával szembesülnek a soraikban lévő állampolgáraik miatt. A „Visszaengedjük vagy se?” kérdés jelentette jogi kihíváson túl a legnagyobb problémát az okozza, hogy jelenleg az euró­pai származású terroristák pontos számáról is nagyon keveset tudunk. Az uniós tagállamok hatóságai időről időre nyilvánosságra hoznak becsléseket: ezek alapján a Donald Trump által emlegetett, nyolcszáz elfogott külföldi csak töredéke lehet a Szíriában harcoló európaiak valódi számának.

Judi Tamara
2019. 02. 22. 13:21
A fighter from the Syrian Democratic Forces (SDF) gives bread to children near the village of Baghouz
A hazai harcosok leszármazottjai jelentik az újabb fejtörést Európának Fotó: REUTERS/Rodi Said
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy-Britanniának – amely az utóbbi napokban reflektorfénybe került ­Shamima Begum ügye miatt – például körülbelül ezer állampolgára utazott a válságrégióba: közülük közel kétszázan meghaltak a harcokban, mintegy felük hazatért, és további százak tartanak ki az Iszlám Állam mellett, vagy Begumhoz hasonlóan tengődnek szíriai menekülttáborokban.

A probléma hasonló mértékű a franciák esetében: Párizsnak legalább nyolcszáz „saját” iszlamistáról van tudomása, de egyes beszámolók szerint a valóságban akár 1500-ra is rúghat az ISIS-katonáik száma. A kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők nemrég arról számoltak be, hogy csak a foglyaik között körülbelül 150 francia állampolgár van, és további százra tehető azoknak a Franciaországból jött harcosoknak a száma, akik kitartanak az Iszlám Állam utolsó szíriai zárványa mellett.

A Közel-Keleten működő német iszlamistákról mindössze annyit tudni, hogy körülbelül ezren lehetnek, a kurdok pedig legutóbb „két számjegyűre” becsülték a német állampolgárságú foglyaik számát. A kisebb uniós államok, mint Dánia, Belgium vagy Hollandia esetében is biztosra vehető, hogy legalább 300-400 fővel „képviseltetik magukat” a harcokban.

A hazai harcosok leszármazottjai jelentik az újabb fejtörést Európának
Fotó: REUTERS/Rodi Said

Talán a potenciálisan hazatérő dzsihadisták nagy számánál is aggasztóbb, hogy a kiutazó európaiak zöme időközben családot alapított. Az Europol egy tavaly nyárig vizsgálódó jelentésében ­730-ra tette azoknak a „dzsihadista bébiknek” a számát, akik már a kalifátus területén, „nemzetközi” családokba születtek. Róluk még kevesebb a nyilvánosságra hozott adat: a német hatóságok körülbelül 270-re becsülik a szóban forgó nők és gyermekek együttes számát, míg a hollandok korábban 175, a holland állampolgárságra is jogosult, de a konfliktuszónában felcseperedő kiskorúról vallottak.

Itt ismét érdemes a brit Begum-ügyre utalni, ugyanis magától értetődik a kérdés, hogy a nyugatiak mekkora felelősséggel tartoznak vagy tartoznak-e egyáltalán ezekért a gyermekekért. Begum alig egyhetes babájának esetében Sajid Javid brit belügyminiszter például a leginkább humánus érvet hozta, miszerint „nem bűnhődhetnek a csemeték a szüleik hibájáért”.

Máshol nem ennyire egyértelmű az indoklás, Belgiumban például szintén nagy sajtónyilvánosságot kapott egy marokkói származású nagymama, aki hazavárja hat, jelenleg Szíriában lévő unokáját. A tíz hónapos és hétéves kor közötti gyerekek hazatérésének útjában elméletileg egyetlen akadály áll: emberi jogi okokból nem választhatják el őket édesanyjuktól. Innentől fogva pedig ismerős a történet: a lakosság java része és a vezető politikusok sem látják szívesen a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyeket.

Washington sem kér az iszlamistákból

Az Egyesült Államokban is vihart kavart egy oda visszatérni vágyó dzsihadista ügye: a jemeni származású, ám az Egyesült Államokban született Hoda Muthana négy éve csatlakozott az Iszlám Állam terrorszervezethez Szíriában, ám nemrég közleményt adott ki, miszerint megbánta „arrogáns és naiv” tettét, és hazatérne. Donald Trump elnök a Twitteren jelezte, hogy a lányt nem engedik vissza az USA-ba. Az ugyanakkor nem tisztázott, hogy Washington megfosztotta-e Muthanát az állampolgárságtól, sokan ugyanis – köztük Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – azzal érvelnek a tiltás mellett: a huszonéves nem is amerikai állampolgár, nincs érvényes amerikai útlevele, így magától értetődő, hogy nem térhet vissza az Egyesült Államokba.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.