Felsorolni is sok, hogy a végszavazásra váró jogszabály mennyi más törvényi passzusnak és Kijev által aláírt, azaz garantált nemzetközi kötelezettségvállalásnak mond ellen. Például ellenkezik a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel, ellentmond a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája egyik alapelvének is, amely szerint Ukrajnának mint a nemzetközi szerződés részesének olyan politikát és törvénykezést kell folytatnia, mely a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a magán- és a közéletben, szóban és írásban való használatának megkönnyítésén alapul.
A dokumentum veszélyezteti az alapvető emberi jogokat, amelyek biztosítva vannak Ukrajna alkotmányában. A tanulmány szerzői megemlítik: miután az ENSZ emberi jogi főbiztosa elvégezte az első olvasatban elfogadott dokumentum részletes szakmai elemzését, arra a következtetésre jutott, hogy a törvénytervezet nem nyújt sem alapos, sem kiegyensúlyozott megközelítést a kisebbségi nyelvek védelmével kapcsolatos kötelezettségek végrehajtására, s azt ajánlotta az ukrán vezetőségnek, hogy konzultáljanak az összes érintett csoporttal – ami nem történt meg.
Az elemzés szerzői kategorikusan nem értenek egyet ezzel, és támogatják Marina Sztavnijcsuk ukrán szakértő állásfoglalását, amely szerint a 2018. október 4-én első olvasatban elfogadott 5670-d törvényjavaslat a leginkább konfliktusgerjesztő, a legkiegyensúlyozatlanabb az összes beterjesztett nyelvtörvényjavaslat közül. Brenzovics László és Tóth Mihály egyetért abban, hogy a tervezet törvényerőre emelésével Ukrajna távolabb kerül az Európai Uniótól.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!