Hivatalosan ma veszi kezdetét a Benjámin Netanjahu vezette Likud választási kampánya, a jobbközép párt azonban jelentős hátránnyal vág neki a kevesebb mint hat hét múlva esedékes, április 9-re kiírt előrehozott voksolásnak. Múlt csütörtökön ugyanis Aviháj Mandelblitt izraeli főügyész bejelentette, vádat készül emelni az izraeli miniszterelnök ellen megvesztegetés, hivatali vesztegetés és csalás elkövetése miatt, amelyek közül a legsúlyosabb akár tíz évre is büntethető.
Az ügy még 2016 végén robbant ki, miszerint Netanjahu – gazdasági előnyök biztosításáért cserébe – több százezer sékel (több tízmillió forint) értékben fogadott el ajándékokat egy telekommunikációs óriásvállalat tulajdonosától, Saul Elovicstól. Az előrehozott választások kiírása – a szűk, egyfős parlamenti többségből adódó koalíciós nehézségeken túl – éppen azért volt sürgető az izraeli miniszterelnök számára, mivel a főügyész közvetlenül a választások előtt nem határozhat a vádemelésről, mondván: politikai befolyást gyakorolna. Mandelblitt múlt heti bejelentése azonban egyelőre nem több a vádemelési szándék kinyilatkoztatásánál.
Fotó: Reuters
A következő lépés egy meghallgatási folyamat lesz, ahol Netanjahunak lehetősége lesz érvelnie saját védelmében, a főügyész pedig csupán az áprilisi választások után kezdődő eljárás eredményeinek függvényében indíthatja meg a vádemelést, amennyiben ezt a meghallgatások után is szükségesnek találja. A Likud éppen ezért a médiát vádolja, amiért nyomást gyakorolva a főügyészre, indokolatlanul feszült légkört teremtett a voksolások előtt, Netanjahu pedig azzal védekezett, hogy a korrupciós vádak nem többek a baloldal ármánykodásánál.
A kormányfői posztot 2009 óta megszakítás nélkül betöltő Netanjahunak bár nem tett jót a bejelentés, mindenesetre továbbra is jó esélye van arra, hogy a választások után ötödjére is elfoglalja a miniszterelnöki széket, ezzel pedig a zsidó állam leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője legyen. A Háárec című izraeli lap arról írt: a jobboldali koalícióhoz tartozó pártok egytől egyig kifejezték csatlakozási szándékukat Netanjahu jövőbeni tömörüléséhez, a főügyész bejelentése dacára is, noha a támogatás kinyilatkoztatása ellenére is aggodalomra adhat okot a kormányfő táborában, hogy nem biztos, minden jobboldali pártnak sikerül-e elérnie a választási küszöböt, ami pedig jelentős problémákat okozna a következő kormányalakításnál.
MAGYAR SZÁL
Magyar szempontból az a nagyon érdekes jelenség látható Izraelben, hogy a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette jobboldali Likuddal szemben szövetségbe tömörült két centrista párt vezetője magyar zsidó származású: Beni Ganz volt vezérkari főnök, illetve Jaír Lapid. Ők most a Magyarországgal kiváló kapcsolatokat ápoló Netanjahut próbálják megszorongatni – mondta lapunknak Veszprémy László Bernát. A Migrációkutató Intézet munkatársa szerint nem biztos, hogy a centrista vezetés pozitívum lenne Magyarország számára, a történelmi sérelmek miatt ugyanis azokkal az országokkal nem szoktak szimpatizálni az izraeli politikusok, ahonnan a családjuk származik. Jaír Lapid korábban a holokauszt emlékét megidézve támadta közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnököt. – Netanhaju ilyen szempontból pragmatikusabb, mert bár lengyel zsidó felmenői vannak, igyekszik erősíteni a kapcsolatokat Lengyelországgal – mondta Veszprémy László Bernát. Friss felmérések szerint a Kék-fehér névre hallgató centrista koalíció a szavazatok 36-37 százalékát szerezheti meg, a Likud 30 százalékot, Netanjahu ezért széles körű jobboldali koalíciót próbál összeállítani más pártok bevonásával. (K. Z.)
