Május 22-ig adna haladékot Londonnak a brexit határidejére az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács azzal a feltétellel, hogy a brit parlament a jövő hét első felében elfogadja az EU és Nagy-Britannia között a tervezett kiválásról korábban létrejött megállapodást – ez körvonalazódott Brüsszelben csütörtök késő estére. Amennyiben Theresa May brit miniszterelnöknek a jövő hét első felében ezt mégsem sikerül keresztülvinnie, jövő csütörtökön újabb rendkívüli uniós csúcsra kerülne sor, legalábbis lapzártánkkor ez tűnt a legvalószínűbb forgatókönyvnek az uniós csúcstalálkozó első napján.
A Politico című brüsszeli lap tudósítása szerint azonban nincs teljes egyetértés a dátumot illetően a tagállamok között. Egy neve elhallgatását kérő diplomata elmondása szerint Franciaország és Németország is különböző állásponton voltak, a megoldás pedig még a késő esti órákban sem körvonalazódott. A határozattervezetben szereplő dátum egyébként nem véletlen, május 23-án ugyanis Európa-szerte megkezdődnek az európai parlamenti választások; először épp a briteknél tartanák meg. A legtöbb uniós vezetőnek éppen azzal van problémája, hogy milyen feltételekkel vennének részt a nagy-britanniai állampolgárok a voksoláson, ha röviddel azután elhagyják az uniót. Sebastian Kurz osztrák kancellár a tárgyalások előtt úgy fogalmazott: abszurd lenne London részvétele a májusi szavazáson. Mint mondta, „fontos, hogy az Egyesült Királyság ne vegyen részt a választáson. Érthetetlen lenne egy olyan ország részvétele, amely el akarja hagyni az Európai Uniót”.
A brit miniszterelnök egyébként a halasztási kérelmében eredetileg június 30-ig kért időt, ráadásul úgy fogalmazott, ez a „rövidebb hosszabbítás” akkor lenne reális, ha az alsóházban támogatnák a már kétszer leszavazott brexitmegállapodást. Minden más esetben hosszabb halasztást vetített előre. May tehát továbbra is abban reménykedik, hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t. Az uniós vezetők nyilatkozataiból azonban egyértelműen kitűnik, hogy egyre türelmetlenebbek az alsóház döntés- és alkuképtelen képviselőivel szemben, emiatt pedig a határidő eltolását is csak időhúzásnak érzik.