Kellenek Gibraltáron a spanyolok

Zavaros helyzet alakult ki a Spanyolországba ékelt Gibraltáron, ahol a határ mindkét oldalán a brexit miatt aggódnak. A brit fennhatóságú félszigetre rengeteg munkavállaló jár át dolgozni Andalúziából, többek között magyarok is. A gibraltári cégek igyekeznek eloszlatni a félelmeket, míg a helyi üzletemberek szerint a két vezetés tartalékterve nem jelent teljes megoldást. A vita valójában ma sem szól másról, mint háromszáz éve: Spanyolország továbbra sem akar lemondani a félszigetről. Az andalúziai régió lakosai azonban úgy vélik, Madrid már rég elvesztette a csatát: a britekhez húzó gibraltári nemzettudat alakult ki.

Rengetegen járnak át dolgozni Andalúziából Fotó: MTI/EPA/EFE

– A kialakult helyzetben ellentmondásosság érzékelhető, mert a határ mindkét oldalán aggódnak az emberek. A spanyolok azért, mert a régióból sokan járnak át a gibraltári oldalra dolgozni, a Szikla brit lakosai pedig az uniós tagállamokon belüli mozgás szabadságát féltik. Aggódnak, hogy teljesen el lesznek zárva – mondja Manuel Escudero, az andalúz régió fővárosában, Sevillában élő fiatal vállalkozó. Kiemelte, az egész EU-t figyelembe véve az ő térségükben az egyik legmagasabb a munkanélküliség, így gazdaságilag sem elhanyagolható, hogy sokaknak nyújt megélhetést.

Rengetegen járnak át dolgozni Andalúziából
Fotó: MTI/EPA/EFE

A helyiek attól tartanak: a megállapodás nélküli brit kilépés esetén megjelenik a vám, a magasabb adók, és persze fennakadás alakul ki a határon. A két vezetés a közelmúltban megállapodott egy tartaléktervről, ám helyi üzletemberek szerint annak nagy része csupán politikai állásfoglalás, ami még nagyobb bizonytalanságot szül. Az adó- és pénzügyi megállapodás egyébként főként arra irányul, hogy megszüntessék azt a gyakorlatot, miszerint számos spanyol cég, illetve munkavállaló Gibraltárra van bejegyezve.

A cigarettacsempészet elleni fellépést is szigorítani akarják. A félszigeten 33 ezer ember lakik hivatalosan, és 55 ezer cégnek van ott a központja. Madrid nemrég egy tartalék tervet jelentett be, amely megkönnyíti a brexit utánra a szükséges dokumentumok megszerzését a Spanyolországban élő brit állampolgároknak, mintegy négyszázezer embernek. A terv emellett az uniós államok közötti jelenlegi jogokat biztosítja Gibraltárnak, azzal a feltétellel: Spanyolországnak továbbra is vétójoga van a félszigetre vonatkozó törvények esetében.

Bár többször is felmerült a Szikla visszacsatolása Spanyolországhoz, a gibraltáriak ezt népszavazáson mindig elutasították. Madrid szerint ez azért történt, mert a britek saját állampolgáraik­kal telepítették be a területet, míg a környéken élő spanyolok úgy vélik, éppen a spanyol kormány okolható ezért. Szerintük a madridi vezetés az évszázadok során eltaszította a gibraltári spanyolokat azzal, hogy folyton megpróbált borsot törni az ott élő britek orra alá.

– Volt olyan időszak, amikor a gibraltári határt teljesen lezárták, és a ­helyiek csak vízi útvonalon tudtak utazni – mondja a közeli Málagában élő Isábel Rodero, egy kétgyermekes édesanya. – Többször adódott konfliktus a halászati jogok vagy az ingatlanépítések kapcsán, egy hónapja pedig egy spanyol hadihajó „tévedt” brit vizekre – meséli a legutóbbi incidensről. 2003-ban uniós tisztviselőknek kellett kimenniük a határhoz, ugyanis Gibraltár és London bejelentést tett, hogy Madrid túlzott ellenőrzésekkel szándékosan lassítja a határforgalmat, hosszú sorokat előidézve ezzel. – Az ilyen esetek során a madridi kormánynak nem számított, hogy ezzel az ott élő spanyoloknak is károkat okoz. Ennek következtében pedig inkább a britek felé kezdtek húzni, és kialakult egy sajátos gibraltári nemzettudat, ami egyáltalán nem kötődik Spanyolországhoz – teszi hozzá.

HALASZTÁSSAL IS SZÁMOL LONDON

A brit külügyminiszter szerint akkor is szükségessé válhat a brit EU-tagság megszűnésének késleltetése, ha a londoni alsóház e héten elfogadja a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást. Jeremy Hunt tegnap a BBC-ben kijelentette: „rövid halasztást” tehet szükségessé az a tény, hogy a kilépéshez még technikai jellegű jogszabályokat is el kell fogadtatni. Elmondta azt is: ha a parlament ismét elveti a brexitmegállapodást, a kilépési folyamat a bénultság állapotába kerülhet, és végül „az egész brexit odaveszhet”. Hunt szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a parlamenti aritmetikát, különös tekintettel arra, hogy „hátszél dagasztja azoknak a vitorláit, akik meg akarják akadályozni a brexitet”. A londoni alsóház a januári első szavazáson 230 fős rekordtöbbséggel elvetette az EU-val novemberben elért brexitegyezményt, elsősorban az ír–északír határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozását célzó tartalék megoldás (backstop) miatt. Az alsóház holnap szavazhat ismét a kilépési feltételeket rögzítő megállapodásról. (MTI)