A Trump-kampány munkatársai valóban nem játszottak össze oroszokkal

Sem Donald Trump elnök kampánycsapatának munkatársai, sem egyetlen amerikai állampolgár nem játszott össze oroszokkal a 2016-os elnökválasztási kampány idején – jelentette be William Barr amerikai igazságügyi miniszter azon a sajtótájékoztatóján, amelyet a Mueller-jelentés nyilvánosságra hozatala előtt tartott csütörtökön.

Forrás: MTI

A tárcavezető leszögezte a Mueller-bizottság nem talált bizonyítékot sem összejátszásra, sem összeesküvésre az orosz kormányzattal vagy az Internet Research Agency (IRA) nevű orosz álhírgyárral.

William Barr megerősítette: az orosz kormány valóban be akart avatkozni az amerikai választási folyamatba. Elmondta: Robert Mueller és munkatársai részletesen kivizsgáltak egy sor kapcsolatfelvételt a Trump-kampány munkatársai és oroszokkal kapcsolatban álló személyek között, de nem találtak bizonyítékot sem összejátszásra, sem az amerikai törvények bárminemű megsértésére.

„Ez a lényeg: csaknem két esztendeig tartó vizsgálat, több ezernyi idézés és tanúk százainak meghallgatása után a különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy az orosz kormány ugyan támogatta a 2016-os elnökválasztási folyamatba történő törvénytelen beavatkozást, csakhogy a Trump-kampány, vagy bárki más nem játszott össze velük ebben” – fogalmazott a miniszter.

Barr azt is megerősítette, hogy a vizsgálóbizottság feltárt az orosz beavatkozási kísérletre vonatkozó bizonyítékokat. Mint mondta: a bizottsági jelentés részletezi is, hogy az oroszok milyen erőfeszítéseket tettek a Demokrata Párt és Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt számítógépes rendszerének feltörésére és információk, dokumentumok ellopására.

A cél ezek nyilvánosságra hozatala és népszerűsítése volt – tette hozzá William Barr, megemlítve a WikiLeaks és a Guccifer nevű kiszivárogtató portálok szerepét is ebben.

A miniszter kifejtette: a Mueller-bizottság nem talált elégséges bizonyítékot arra, hogy Donald Trump akadályozta volna az igazságszolgálatot. A bizottság tíz esetet vizsgált meg, amikor szóba kerülhetett az igazságszolgáltatás akadályozásának kísérlete.

William Barr közölte, hogy a jelentés szerkesztett változatát küldik át a kongresszusnak és ezt a változatot hozzák nyilvánosságra is, de a szerkesztésben sem a Fehér Ház, sem más nem vett részt.

Hangsúlyozta azt is: bár az elnöknek erre kivételes joga lett volna, nem élt vele. Barr hozzátette: erre vonatkozó kérés sem érkezett senkitől, az elnök jogászaitól sem, bár a jelentés egyes szerkesztett részleteit konzultációra megküldték a hírszerzés felelős vezetőinek.

„A legnagyobb mértékű átláthatóságra törekedtem” – szögezte le Barr, és közölte: a nyilvánosságra hozott, és a kongresszusnak megküldött változat nem teljesen azonos, mert bizonyos információk – hírszerzési érdekeket szem előtt tartva – a minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott változatban nem szerepelnek, de a kongresszus vezetői megkapják ezeket.

A sajtótájékoztatón a miniszter újságírói kérdésre válaszolva közölte: nem ellenzi, hogy a kongresszus meghallgassa Robert Muellert. A sajtótájékoztató után néhány perccel egyébként a képviselőház igazságügyi bizottságának vezetője, Jerry Nadler idézést küldött Muellernek, május 23-ra kérve megjelenését a meghallgatásra.

Nancy Pelosi házelnök és Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője már csütörtök reggel – William Barr sajtótájékoztatója előtt – Mueller meghallgatását sürgette.

Donald Trump a sajtótájékoztató után Twitter-bejegyzést tett közzé. „Nincs összejátszás, nincs szó az igazságszolgáltatás akadályozásáról, a játéknak vége” – írta az elnök. A Twitter-bejegyzéshez az elemzőket a Trónok harca című filmsorozatra emlékeztető fotót is bemásolt magáról.

A sajtótájékoztató után Nancy Pelosi házelnök úgy foglalt állást, hogy sajtótájékoztatójával „Barr igazságügyi miniszter megerősítette a Trump-kormányzat megdöbbentően pártos erőfeszítéseit a Mueller-bizottság jelentésének nyilvánosság előtti kiforgatására. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője pedig úgy vélekedett, hogy a miniszter sajtóértekezlete nyilvános kampányrendezvény volt.

Közben nemcsak a képviselőház igazságügyi bizottsága, hanem az Adam Schiff demokrata párti politikus vezette hírszerzési bizottság is meghallgatásra hívta be Robert Muellert.

Az elnök jogászai közleményt adtak ki, amelyben leszögezték: a Mueller-vizsgálat ”teljes győzelem az elnök számára„. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Mueller-jelentés azt igazolja, amit az elnök és munkatársai a kezdetektől fogva állítottak, hogy tudniillik ”nem volt sem összejátszás (az oroszokkal), és senki nem akadályozta az igazságszolgáltatást„.

A jogászok a jelentést ”fontos lépésnek„ tartották, és kiemelték, hogy ”soha nem szabad megengedni, hogy ilyen jellegű visszaélés még egyszer előforduljon„.

Mueller-jelentés

A Trump-kampány munkatársai valóban nem játszottak össze oroszokkal, de ugyanakkor tisztában voltak azzal, hogy hasznukra válhatnak Moszkva törvénytelen akciói a választás befolyásolására – derül ki a mintegy 400 oldalas Mueller-jelentésből, amelyet az igazságügyi minisztérium honlapján tették közzé csütörtökön és részleteit az amerikai sajtó hozta nyilvánosságra.

A Trump-kampány munkatársai valóban nem játszottak össze oroszokkal, de ugyanakkor tisztában voltak azzal, hogy hasznukra válhatnak Moszkva törvénytelen akciói a választás befolyásolására – hangsúlyozta a jelentés, amely megjegyezte azt is, hogy az elnöki kampánycsapat „érdeklődést tanúsított” az oroszok által eltulajdonított és a WikiLeaks portálon nyilvánosságra hozott anyagok iránt, hogy ezzel kárt okozzon a Demokrata Pártnak és elnökjelöltjének, Hillary Clintonnak.

William Barr igazságügyi miniszter a sajtókonferencián erre vonatkozóan azt mondta: az ilyen jellegű anyagok nyilvánosságra hozatala nem számít bűncselekménynek, hacsak az anyagokat közlő nem vett részt az információk és a dokumentumok ellopásában.

A Mueller-jelentés összegezte Donald Trump munkatársainak oroszokhoz fűződő kapcsolatait 2016-ban. Mint megállapította: ezek üzleti kapcsolatok voltak, felajánlkozások a kampány segítésére, meghívások, amelyek egy Trump-Putyin személyes találkozót szorgalmaztak, a kampány munkatársainak címzett meghívók az orosz kormányzat tisztségviselőivel történő találkozókra. E találkozók egy része egyébként az amerikai sajtóban már korábban ismertté is vált: például Trump munkatársainak és fiának a New York-ban lévő Trump-toronyban történt találkozói, vagy az akkori orosz nagykövettel folytatott beszélgetések.

A Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság nem talált elégséges bizonyítékot arra, hogy Donald Trump akadályozta volna az igazságszolgáltatást, a jelentésben ugyanakkor az olvasható, hogy a kongresszusnak „megvan a felhatalmazása ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás sérthetetlensége védelmében megtiltsa az elnöki hatalom megvesztegető felhasználását”.

Robert Mueller azért nem idézte be meghallgatásra az amerikai elnököt, mert úgy gondolta, hogy ez „késleltette volna a vizsgálatot” – olvasható a jelentésben. A vizsgálatot folytató ügyészek ezen kívül úgy vélték, hogy Donald Trump meghallgatása nélkül is „elégséges bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy megértsük a lényeges fejleményeket”. A jelentés egyúttal azt is leszögezi, hogy – a Fehér Ház jogi irodájának álláspontjával ellentétben – indítható ügyészségi eljárás hivatalban lévő elnök ellen.

A jelentés egy, a sajtó számára is ismeretlen korábbi epizódot is rögzített: azt, hogy 2017 júniusában, Cory Lewandowski volt kampánytanácsadó révén az elnök üzent Jeff Sessions, akkori igazságügyi miniszternek, aki kivonta magát az amúgy az irányítása alá tartozó Mueller-vizsgálatból.

Trump azonban nem közbeavatkozást kért, hanem azt, hogy Sessions nyilvánosan jelentse ki, hogy a vizsgálat „nagyon tisztességtelen”, az elnök semmi helytelent nem követett el és közölje azt is, hogy a Robert Mueller vezette bizottság zavartalanul folytathatja a munkáját.

A jelentésből kiderül, hogy Lewandowski nem továbbította az üzenetet, a Fehér Ház egy másik tisztségviselőjére bízta ezt, az azonban – kényelmetlennek érezve a feladatot – szintén nem vette fel a kapcsolatot az igazságügyi miniszterrel.

Don McGahn, a Fehér Ház egyik korábbi jogásza viszont azt mondta el a vizsgálóbizottságnak, hogy Donald Trump telefonon felhívta őt és arra kérte, vegye fel a kapcsolatot Sessions miniszterrel, és közölje vele, hogy Robert Muellernek „érdekkonfliktusai vannak és el kell mozdítani őt”. McGahn elhárította a feladatot, mondván, inkább lemond. A jogász távozott is a Fehér Házból.

A jelentés egyébként leírja – a többi között – azt is, hogy amikor Trump megtudta Sessionstől, hogy Rod Rosenstein, az igazságügyi tárca miniszterhelyettese kinevezte Robert Muellert, akkor hátra dőlt a székében és azt mondta: „ Istenem, ez szörnyű. Ez elnökségem vége”.

„Az elnök kísérletei a vizsgálat befolyásolására többnyire sikertelenek maradtak, de nagyrészt azért, mert az elnök körüli munkatársak elhárították az utasítások végrehajtását” – olvasható a vizsgálóbizottság jelentésében.

Elemzők a jelentés nyilvánosságra hozatala után úgy vélekedtek: a Mueller-bizottság nem jutott arra a következtetésre, hogy Donald Trump elnök bármiféle bűncselekményt követett volna el, de – mint hozzátették – nem is mentették őt fel teljesen.

Trump: a dokumentum egyes megállapításai „marhaságok”

„Marhaságoknak” minősítette a Mueller-jelentésben szereplő, rá vonatkozó egyes megállapításokat pénteki Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök.

A 448 oldalas dokumentumot „Őrült Mueller-jelentésnek” nevezve Donald Trump azt írta, hogy a róla tett kijelentéseket „dühös demokrata Trump-gyűlölők” fogalmazták meg. Koholtnak és teljességgel igaztalannak minősítette a rá nézve negatív kijelentéseket.

Hangsúlyozta, hogy a jelentés alapjául szolgáló vizsgálat „törvénytelenül elindított kacsa” nyomán kezdődött meg és soha nem lett volna szabad megtörténnie.

A Mueller-vizsgálatot egy Christopher Steele nevű volt brit hírszerző által Donald Trumpról készült dokumentum alapján indították meg. A Demokrata Párt és Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt kampánya által finanszírozott Steele-dossziéról bebizonyosodott, hogy ellenőrizetlen és hamis információkon alapult.

A csütörtökön, csaknem két esztendeig tartó vizsgálat után nyilvánosságra hozott Mueller-jelentés azt állapította meg, hogy sem Trump kampányának egyetlen munkatársa, sem egyetlen amerikai állampolgár nem játszott össze oroszokkal 2016-ban. A jelentés leszögezte azt is: nem volt elégséges bizonyíték arra, hogy az elnök akadályozta volna az igazságszolgáltatást.

A szerkesztett változatban közzétett dokumentum ugyanakkor rögzítette azokat a kísérleteket is, amelyek során Trump – már elnökként – megpróbálta rábírni egyes munkatársait az akkori igazságügyi miniszter, Jeff Sessions döntéseinek befolyásolására, például arra, hogy mentse fel Robert Muellert.

Ezek a kísérletek azonban eredménytelenek maradtak, mert a munkatársak nem hajtották végre az elnök kéréseit. A jelentés egyes megállapításait amúgy is vitató egyes demokrata párti törvényhozók azonban úgy gondolják, hogy ez nyitva hagyta számukra a lehetőséget a Trump elleni további vizsgálódásokra.

A demokrata többségű képviselőház igazságügyi és hírszerzési bizottságai már csütörtökön bejelentették, hogy beidézik meghallgatásra Robert Muellert. Pénteken Jerrold Nadler, az igazságügyi bizottság elnöke azt is bejelentette: kikérte az igazságügyi minisztériumtól a jelentés teljes, szerkesztetlen változatát, arra hivatkozva, hogy a szerkesztett változat „a kongresszus nagy részét sötétségben hagyja”.

„Az általam vezetett bizottságnak szüksége és joga is van a teljes jelentéshez és a rendelkezésére álló bizonyítékokhoz. A szerkesztés jelentősnek tűnik. Mostanáig nem láttunk egyetlen bizonyítékot sem, amelynek alapján a különleges vizsgálóbíró (Mueller) megfogalmazta az álláspontját” – olvashat a Nadler hivatala által kiadott közleményben.

A jelentés megállapításai megosztják a politikai osztályt és a közvéleményt is. A demokrata párti politikusok egy része további meghallgatásokat és vizsgálatokat tartana szükségesnek, más részük viszont lezárná mindezt. Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője például kijelentette: nincs szükség további meghallgatásokra és vizsgálatokra, hiszen jövőre úgyis elnökválasztás lesz.

A Reuters hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint a megkérdezetteknek csupán 9 százaléka mondta azt, hogy a jelentés hatására megváltozott a véleménye Donald Trumpról és az oroszokhoz fűződő feltételezett kapcsolatairól.