Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A tárcavezető leszögezte a Mueller-bizottság nem talált bizonyítékot sem összejátszásra, sem összeesküvésre az orosz kormányzattal vagy az Internet Research Agency (IRA) nevű orosz álhírgyárral.
William Barr megerősítette: az orosz kormány valóban be akart avatkozni az amerikai választási folyamatba. Elmondta: Robert Mueller és munkatársai részletesen kivizsgáltak egy sor kapcsolatfelvételt a Trump-kampány munkatársai és oroszokkal kapcsolatban álló személyek között, de nem találtak bizonyítékot sem összejátszásra, sem az amerikai törvények bárminemű megsértésére.
„Ez a lényeg: csaknem két esztendeig tartó vizsgálat, több ezernyi idézés és tanúk százainak meghallgatása után a különleges vizsgálóbizottság megállapította, hogy az orosz kormány ugyan támogatta a 2016-os elnökválasztási folyamatba történő törvénytelen beavatkozást, csakhogy a Trump-kampány, vagy bárki más nem játszott össze velük ebben” – fogalmazott a miniszter.
Barr azt is megerősítette, hogy a vizsgálóbizottság feltárt az orosz beavatkozási kísérletre vonatkozó bizonyítékokat. Mint mondta: a bizottsági jelentés részletezi is, hogy az oroszok milyen erőfeszítéseket tettek a Demokrata Párt és Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt számítógépes rendszerének feltörésére és információk, dokumentumok ellopására.
A cél ezek nyilvánosságra hozatala és népszerűsítése volt – tette hozzá William Barr, megemlítve a WikiLeaks és a Guccifer nevű kiszivárogtató portálok szerepét is ebben.
A miniszter kifejtette: a Mueller-bizottság nem talált elégséges bizonyítékot arra, hogy Donald Trump akadályozta volna az igazságszolgálatot. A bizottság tíz esetet vizsgált meg, amikor szóba kerülhetett az igazságszolgáltatás akadályozásának kísérlete.
William Barr közölte, hogy a jelentés szerkesztett változatát küldik át a kongresszusnak és ezt a változatot hozzák nyilvánosságra is, de a szerkesztésben sem a Fehér Ház, sem más nem vett részt.
Hangsúlyozta azt is: bár az elnöknek erre kivételes joga lett volna, nem élt vele. Barr hozzátette: erre vonatkozó kérés sem érkezett senkitől, az elnök jogászaitól sem, bár a jelentés egyes szerkesztett részleteit konzultációra megküldték a hírszerzés felelős vezetőinek.
„A legnagyobb mértékű átláthatóságra törekedtem” – szögezte le Barr, és közölte: a nyilvánosságra hozott, és a kongresszusnak megküldött változat nem teljesen azonos, mert bizonyos információk – hírszerzési érdekeket szem előtt tartva – a minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott változatban nem szerepelnek, de a kongresszus vezetői megkapják ezeket.
A sajtótájékoztatón a miniszter újságírói kérdésre válaszolva közölte: nem ellenzi, hogy a kongresszus meghallgassa Robert Muellert. A sajtótájékoztató után néhány perccel egyébként a képviselőház igazságügyi bizottságának vezetője, Jerry Nadler idézést küldött Muellernek, május 23-ra kérve megjelenését a meghallgatásra.
Nancy Pelosi házelnök és Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője már csütörtök reggel – William Barr sajtótájékoztatója előtt – Mueller meghallgatását sürgette.
Donald Trump a sajtótájékoztató után Twitter-bejegyzést tett közzé. „Nincs összejátszás, nincs szó az igazságszolgáltatás akadályozásáról, a játéknak vége” – írta az elnök. A Twitter-bejegyzéshez az elemzőket a Trónok harca című filmsorozatra emlékeztető fotót is bemásolt magáról.
A sajtótájékoztató után Nancy Pelosi házelnök úgy foglalt állást, hogy sajtótájékoztatójával „Barr igazságügyi miniszter megerősítette a Trump-kormányzat megdöbbentően pártos erőfeszítéseit a Mueller-bizottság jelentésének nyilvánosság előtti kiforgatására. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője pedig úgy vélekedett, hogy a miniszter sajtóértekezlete nyilvános kampányrendezvény volt.
Közben nemcsak a képviselőház igazságügyi bizottsága, hanem az Adam Schiff demokrata párti politikus vezette hírszerzési bizottság is meghallgatásra hívta be Robert Muellert.
Az elnök jogászai közleményt adtak ki, amelyben leszögezték: a Mueller-vizsgálat ”teljes győzelem az elnök számára„. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Mueller-jelentés azt igazolja, amit az elnök és munkatársai a kezdetektől fogva állítottak, hogy tudniillik ”nem volt sem összejátszás (az oroszokkal), és senki nem akadályozta az igazságszolgáltatást„.
A jogászok a jelentést ”fontos lépésnek„ tartották, és kiemelték, hogy ”soha nem szabad megengedni, hogy ilyen jellegű visszaélés még egyszer előforduljon„.
A Trump-kampány munkatársai valóban nem játszottak össze oroszokkal, de ugyanakkor tisztában voltak azzal, hogy hasznukra válhatnak Moszkva törvénytelen akciói a választás befolyásolására – derül ki a mintegy 400 oldalas Mueller-jelentésből, amelyet az igazságügyi minisztérium honlapján tették közzé csütörtökön és részleteit az amerikai sajtó hozta nyilvánosságra.
A Trump-kampány munkatársai valóban nem játszottak össze oroszokkal, de ugyanakkor tisztában voltak azzal, hogy hasznukra válhatnak Moszkva törvénytelen akciói a választás befolyásolására – hangsúlyozta a jelentés, amely megjegyezte azt is, hogy az elnöki kampánycsapat „érdeklődést tanúsított” az oroszok által eltulajdonított és a WikiLeaks portálon nyilvánosságra hozott anyagok iránt, hogy ezzel kárt okozzon a Demokrata Pártnak és elnökjelöltjének, Hillary Clintonnak.
William Barr igazságügyi miniszter a sajtókonferencián erre vonatkozóan azt mondta: az ilyen jellegű anyagok nyilvánosságra hozatala nem számít bűncselekménynek, hacsak az anyagokat közlő nem vett részt az információk és a dokumentumok ellopásában.
A Mueller-jelentés összegezte Donald Trump munkatársainak oroszokhoz fűződő kapcsolatait 2016-ban. Mint megállapította: ezek üzleti kapcsolatok voltak, felajánlkozások a kampány segítésére, meghívások, amelyek egy Trump-Putyin személyes találkozót szorgalmaztak, a kampány munkatársainak címzett meghívók az orosz kormányzat tisztségviselőivel történő találkozókra. E találkozók egy része egyébként az amerikai sajtóban már korábban ismertté is vált: például Trump munkatársainak és fiának a New York-ban lévő Trump-toronyban történt találkozói, vagy az akkori orosz nagykövettel folytatott beszélgetések.
A Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság nem talált elégséges bizonyítékot arra, hogy Donald Trump akadályozta volna az igazságszolgáltatást, a jelentésben ugyanakkor az olvasható, hogy a kongresszusnak „megvan a felhatalmazása ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás sérthetetlensége védelmében megtiltsa az elnöki hatalom megvesztegető felhasználását”.
Robert Mueller azért nem idézte be meghallgatásra az amerikai elnököt, mert úgy gondolta, hogy ez „késleltette volna a vizsgálatot” – olvasható a jelentésben. A vizsgálatot folytató ügyészek ezen kívül úgy vélték, hogy Donald Trump meghallgatása nélkül is „elégséges bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy megértsük a lényeges fejleményeket”. A jelentés egyúttal azt is leszögezi, hogy – a Fehér Ház jogi irodájának álláspontjával ellentétben – indítható ügyészségi eljárás hivatalban lévő elnök ellen.
A jelentés egy, a sajtó számára is ismeretlen korábbi epizódot is rögzített: azt, hogy 2017 júniusában, Cory Lewandowski volt kampánytanácsadó révén az elnök üzent Jeff Sessions, akkori igazságügyi miniszternek, aki kivonta magát az amúgy az irányítása alá tartozó Mueller-vizsgálatból.
Trump azonban nem közbeavatkozást kért, hanem azt, hogy Sessions nyilvánosan jelentse ki, hogy a vizsgálat „nagyon tisztességtelen”, az elnök semmi helytelent nem követett el és közölje azt is, hogy a Robert Mueller vezette bizottság zavartalanul folytathatja a munkáját.
A jelentésből kiderül, hogy Lewandowski nem továbbította az üzenetet, a Fehér Ház egy másik tisztségviselőjére bízta ezt, az azonban – kényelmetlennek érezve a feladatot – szintén nem vette fel a kapcsolatot az igazságügyi miniszterrel.
Don McGahn, a Fehér Ház egyik korábbi jogásza viszont azt mondta el a vizsgálóbizottságnak, hogy Donald Trump telefonon felhívta őt és arra kérte, vegye fel a kapcsolatot Sessions miniszterrel, és közölje vele, hogy Robert Muellernek „érdekkonfliktusai vannak és el kell mozdítani őt”. McGahn elhárította a feladatot, mondván, inkább lemond. A jogász távozott is a Fehér Házból.
A jelentés egyébként leírja – a többi között – azt is, hogy amikor Trump megtudta Sessionstől, hogy Rod Rosenstein, az igazságügyi tárca miniszterhelyettese kinevezte Robert Muellert, akkor hátra dőlt a székében és azt mondta: „ Istenem, ez szörnyű. Ez elnökségem vége”.
„Az elnök kísérletei a vizsgálat befolyásolására többnyire sikertelenek maradtak, de nagyrészt azért, mert az elnök körüli munkatársak elhárították az utasítások végrehajtását” – olvasható a vizsgálóbizottság jelentésében.
Elemzők a jelentés nyilvánosságra hozatala után úgy vélekedtek: a Mueller-bizottság nem jutott arra a következtetésre, hogy Donald Trump elnök bármiféle bűncselekményt követett volna el, de – mint hozzátették – nem is mentették őt fel teljesen.
„Marhaságoknak” minősítette a Mueller-jelentésben szereplő, rá vonatkozó egyes megállapításokat pénteki Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök.
A 448 oldalas dokumentumot „Őrült Mueller-jelentésnek” nevezve Donald Trump azt írta, hogy a róla tett kijelentéseket „dühös demokrata Trump-gyűlölők” fogalmazták meg. Koholtnak és teljességgel igaztalannak minősítette a rá nézve negatív kijelentéseket.
Hangsúlyozta, hogy a jelentés alapjául szolgáló vizsgálat „törvénytelenül elindított kacsa” nyomán kezdődött meg és soha nem lett volna szabad megtörténnie.
A Mueller-vizsgálatot egy Christopher Steele nevű volt brit hírszerző által Donald Trumpról készült dokumentum alapján indították meg. A Demokrata Párt és Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt kampánya által finanszírozott Steele-dossziéról bebizonyosodott, hogy ellenőrizetlen és hamis információkon alapult.
A csütörtökön, csaknem két esztendeig tartó vizsgálat után nyilvánosságra hozott Mueller-jelentés azt állapította meg, hogy sem Trump kampányának egyetlen munkatársa, sem egyetlen amerikai állampolgár nem játszott össze oroszokkal 2016-ban. A jelentés leszögezte azt is: nem volt elégséges bizonyíték arra, hogy az elnök akadályozta volna az igazságszolgáltatást.
A szerkesztett változatban közzétett dokumentum ugyanakkor rögzítette azokat a kísérleteket is, amelyek során Trump – már elnökként – megpróbálta rábírni egyes munkatársait az akkori igazságügyi miniszter, Jeff Sessions döntéseinek befolyásolására, például arra, hogy mentse fel Robert Muellert.
Ezek a kísérletek azonban eredménytelenek maradtak, mert a munkatársak nem hajtották végre az elnök kéréseit. A jelentés egyes megállapításait amúgy is vitató egyes demokrata párti törvényhozók azonban úgy gondolják, hogy ez nyitva hagyta számukra a lehetőséget a Trump elleni további vizsgálódásokra.
A demokrata többségű képviselőház igazságügyi és hírszerzési bizottságai már csütörtökön bejelentették, hogy beidézik meghallgatásra Robert Muellert. Pénteken Jerrold Nadler, az igazságügyi bizottság elnöke azt is bejelentette: kikérte az igazságügyi minisztériumtól a jelentés teljes, szerkesztetlen változatát, arra hivatkozva, hogy a szerkesztett változat „a kongresszus nagy részét sötétségben hagyja”.
„Az általam vezetett bizottságnak szüksége és joga is van a teljes jelentéshez és a rendelkezésére álló bizonyítékokhoz. A szerkesztés jelentősnek tűnik. Mostanáig nem láttunk egyetlen bizonyítékot sem, amelynek alapján a különleges vizsgálóbíró (Mueller) megfogalmazta az álláspontját” – olvashat a Nadler hivatala által kiadott közleményben.
A jelentés megállapításai megosztják a politikai osztályt és a közvéleményt is. A demokrata párti politikusok egy része további meghallgatásokat és vizsgálatokat tartana szükségesnek, más részük viszont lezárná mindezt. Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője például kijelentette: nincs szükség további meghallgatásokra és vizsgálatokra, hiszen jövőre úgyis elnökválasztás lesz.
A Reuters hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint a megkérdezetteknek csupán 9 százaléka mondta azt, hogy a jelentés hatására megváltozott a véleménye Donald Trumpról és az oroszokhoz fűződő feltételezett kapcsolatairól.
Izrael hadserege továbbra is harcol a Gázai övezetben.
Salvini szerint hidakat kell építeni és a megbékélést segíteni a közel- keleti térségben.
Nem hozta el a beígért békét és prosperitást, most már nemcsak Magyarország, hanem sok más állam a szuverenitás, hagyományos értékek, kereszténydemokrácia felé fordulva keresi boldogulását – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója Tusnádfürdőn.
Ilie Bolojan román kormányfő Bukarestben fogadta a magyar miniszterelnököt.
Izrael hadserege továbbra is harcol a Gázai övezetben.
Salvini szerint hidakat kell építeni és a megbékélést segíteni a közel- keleti térségben.
Nem hozta el a beígért békét és prosperitást, most már nemcsak Magyarország, hanem sok más állam a szuverenitás, hagyományos értékek, kereszténydemokrácia felé fordulva keresi boldogulását – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója Tusnádfürdőn.
Ilie Bolojan román kormányfő Bukarestben fogadta a magyar miniszterelnököt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Izrael hadserege továbbra is harcol a Gázai övezetben.
Salvini szerint hidakat kell építeni és a megbékélést segíteni a közel- keleti térségben.
Nem hozta el a beígért békét és prosperitást, most már nemcsak Magyarország, hanem sok más állam a szuverenitás, hagyományos értékek, kereszténydemokrácia felé fordulva keresi boldogulását – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója Tusnádfürdőn.
Ilie Bolojan román kormányfő Bukarestben fogadta a magyar miniszterelnököt.
A New York-i kerületi ügyészség visszaszolgáltatott egy felbecsülhetetlen értékű, 1675-ben írt kéziratot Magyarországnak.
Az lehet sikeres a politikában, akinek van egy magával ragadó története – hangzott el Tusványoson egy panelbeszélgetésen.
Az IDF hivatalosan is lezárta a vizsgálatot, amely a gázai Szent Család katolikus templomot érő katonai csapás körülményeit tisztázta.
Az új hallgatók több mint 80 százaléka állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.
Izrael hadserege továbbra is harcol a Gázai övezetben.
Csaknem hétezer hallgatót vettek fel.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
