Áramlik a Balkánra Peking tőkéje

Az energetikai szektorra koncentrál a Balkánon Peking — mondták el lapunknak nyilatkozó szakértők. A jövő héten a horvát Dubrovnik ad otthont a Kínát és a kelet-közép-európai országokat tömörítő 16+1 együttműködés csúcstalálkozójának. Az Európai Unión kívüli, ezért Peking részéről könnyebben kezelhető balkáni térségé lehet a főszerep. A kínaiakat nem geopolitikai célok vezérelik, inkább üzletről van szó — állítja az egyik elemző.

Munkás a montenegrói Bar–Boljare autópálya építésén. A befektető a dolgozókat is hozza magával Fotó: Stevo Vasiljevic Forrás: Reuters

Egy hét múlva kezdődik a horvátországi Dubrovnikban a 16+1 együttműködési fórum szokásos, éves csúcstalálkozója. A Kínát és a tizenhat kelet-közép-európai országot összefogó együttműködésről a budapestieknek személyes emlékei is lehetnek, hiszen 2017-ben a magyar főváros látta vendégül a tagállamok vezetőit.

Idén április 9. és 12. között kilencedik alkalommal találkozik egymással a közösség; az eseményen várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Arról egyelőre keveset tudni, milyen konkrét eredményekkel zárul majd az egyébként gyengélkedni látszó szerveződés csúcstalálkozója, ugyanakkor találgatások kezdődtek, hogy az eddig megfigyelőként részt vevő Görögország csatlakozásával a szervezet 17+1 néven futhat tovább. Ha pedig Dubrovnikban bővítést jelentenek be, az nem csak az együttműködés elhalását firtató találgatásokat cáfolja.

Jelezné a szervezet prioritásait is, a súlypont a Balkánra való áthelyeződésével. Belgrád és Szófia után a mostani a harmadik csúcs, amelyet ebben a régióban szerveznek, ráadásul Athén csatlakozásával Kína egyik legfontosabb térségi partnere társulhat.

Munkás a montenegrói Bar–Boljare autópálya építésén. A befektető a dolgozókat is hozza magával
Fotó: Reuters

A politikai gesztusoknál beszédesebbek a számok. Kína különösen aktív a Nyugat-Balkánon, az itt elterülő öt ország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, valamint Montenegró és Szerbia a befektetések célpontjaivá vált. 2009 és 2015 között közel négyszeressé nőtt az ide áramló kínai tőke mértéke, 13,5 milliárd dollárról 67 milliárd dollárra. Bár megbízható kimutatás azóta nem készült, a szakemberek egyetértenek abban, hogy a beruházások emelkedésének mértéke is csak nőtt.

– A legóvatosabb becslések szerint is több száz millió dollár kínai tőke áramlott Szerbiába, a legmerészebb számítások pedig tízmilliárd dollárról szólnak – mondta a Magyar Nemzetnek Nikola Jokanovics szerb Kína-szakértő, aki szerint ez a jelenség a nyugat-balkáni régióra általánosságban jellemző. – Az út­infrastruktúra és újabban az energetikai szektor fejlesztése iránt érdeklődnek a legélénkebben a kínai cégek – tette hozzá.

A tervek azonban nem feltétlenül találkoznak a realitásokkal. Magyarország a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai hátterű korszerűsítésével ütközött falakba, a beruházás kezdésének céldátumát 2023-ban határozták meg legutóbb. De az eredeti tervek szerint a beruházásnak már a végéhez kellene közelednie. Bár a vasútvonal felújításakor az Európai Bizottság mindent megtett az eredményes tárgyalások megakadályozásáért, a kínai beruházókkal az unión kívül eső balkáni országoknak is meggyűlik a bajuk.

– A kínai befektető jellemzően nemcsak tőkét, de technológiát és a munkaerőt is hoz magával – mondta lapunknak Jokanovics; ez szemben áll a helyi vállalkozók és munkavállalók érdekeivel. A macedón Anastas Vangeli szerint is vegyesek a térségben a tapasztalatok – A korrupció, a szaktudás hiánya, a késések és a túlárazott költségek egyaránt problémát jelentenek – mondta lapunknak a Lengyel Tudományos Akadémia doktorandusza.

A problémák ellenére számos sikeres beruházásra is sor került. A nyugat-balkáni régióban országutakat, hidakat és a vasúti közlekedést fejlesztették kínai beruházók, de kiemelt célpont Görögország is, ahol – a Budapest–Belgrád vasútvonallal a tervek szerint összekötött – tengeri kikötők is kínai kézbe kerültek.

A lapunknak nyilatkozó szakértők pedig úgy vélik, a jövőben az energiaszektoré lesz a főszerep. – Kína az energetika minden területén súlyos beruházásokra törekszik – mondta Vangeli, míg Jokanovics pedig a megújuló energiatechnológiát emelte ki. – Mivel Kína a megújuló energetikában vezető, Szerbia pedig nap-, szél- és a biomassza alapú energia előállításra törekszik, ezen a téren nagy mennyiségű kínai tőkére számíthatunk – mondta Jokanovics.

A bírálók szerint Kína beruházásaival a gazdasági befolyása kiszélesítésére törekszik, szakértőink azonban kételkednek abban, hogy ez lenne az elsődleges cél. – Nem gondolom, hogy Pekinget geopolitikai célok vezérelnék, inkább üzletről van szó – mondta Vangeli.

A szakértő szerint a nyugati vállalatok okkal féltik a jó lehetőségekkel, nagy beruházásokkal kecsegtető balkáni érdekeltségeiket, Kína azonban gyorsabb volt. Míg ugyanis a neo­liberális elvek mentén vezérelt nyugati politikai és gazdasági erők féltek a nagy kockázatot és lassú megtérülést nyújtó infrastrukturális beruházásoktól, Peking előremenekült. – Van ugyanakkor tere az együttműködésnek is – állítja a macedón kutató, aki felhívja a figyelmet, a Balkánon a konkurencia is igyekszik minél jobb pozíciókat elfoglalni. – Európaiak, mindenekelőtt Németország, Oroszország és Törökország is érdekeltek a térségben – tette hozzá.