Áramlik a Balkánra Peking tőkéje

Az energetikai szektorra koncentrál a Balkánon Peking — mondták el lapunknak nyilatkozó szakértők. A jövő héten a horvát Dubrovnik ad otthont a Kínát és a kelet-közép-európai országokat tömörítő 16+1 együttműködés csúcstalálkozójának. Az Európai Unión kívüli, ezért Peking részéről könnyebben kezelhető balkáni térségé lehet a főszerep. A kínaiakat nem geopolitikai célok vezérelik, inkább üzletről van szó — állítja az egyik elemző.

Munkás a montenegrói Bar–Boljare autópálya építésén. A befektető a dolgozókat is hozza magával Fotó: Stevo Vasiljevic Forrás: Reuters

A tervek azonban nem feltétlenül találkoznak a realitásokkal. Magyarország a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai hátterű korszerűsítésével ütközött falakba, a beruházás kezdésének céldátumát 2023-ban határozták meg legutóbb. De az eredeti tervek szerint a beruházásnak már a végéhez kellene közelednie. Bár a vasútvonal felújításakor az Európai Bizottság mindent megtett az eredményes tárgyalások megakadályozásáért, a kínai beruházókkal az unión kívül eső balkáni országoknak is meggyűlik a bajuk.

– A kínai befektető jellemzően nemcsak tőkét, de technológiát és a munkaerőt is hoz magával – mondta lapunknak Jokanovics; ez szemben áll a helyi vállalkozók és munkavállalók érdekeivel. A macedón Anastas Vangeli szerint is vegyesek a térségben a tapasztalatok – A korrupció, a szaktudás hiánya, a késések és a túlárazott költségek egyaránt problémát jelentenek – mondta lapunknak a Lengyel Tudományos Akadémia doktorandusza.

A problémák ellenére számos sikeres beruházásra is sor került. A nyugat-balkáni régióban országutakat, hidakat és a vasúti közlekedést fejlesztették kínai beruházók, de kiemelt célpont Görögország is, ahol – a Budapest–Belgrád vasútvonallal a tervek szerint összekötött – tengeri kikötők is kínai kézbe kerültek.

A lapunknak nyilatkozó szakértők pedig úgy vélik, a jövőben az energiaszektoré lesz a főszerep. – Kína az energetika minden területén súlyos beruházásokra törekszik – mondta Vangeli, míg Jokanovics pedig a megújuló energiatechnológiát emelte ki. – Mivel Kína a megújuló energetikában vezető, Szerbia pedig nap-, szél- és a biomassza alapú energia előállításra törekszik, ezen a téren nagy mennyiségű kínai tőkére számíthatunk – mondta Jokanovics.

A bírálók szerint Kína beruházásaival a gazdasági befolyása kiszélesítésére törekszik, szakértőink azonban kételkednek abban, hogy ez lenne az elsődleges cél. – Nem gondolom, hogy Pekinget geopolitikai célok vezérelnék, inkább üzletről van szó – mondta Vangeli.

A szakértő szerint a nyugati vállalatok okkal féltik a jó lehetőségekkel, nagy beruházásokkal kecsegtető balkáni érdekeltségeiket, Kína azonban gyorsabb volt. Míg ugyanis a neo­liberális elvek mentén vezérelt nyugati politikai és gazdasági erők féltek a nagy kockázatot és lassú megtérülést nyújtó infrastrukturális beruházásoktól, Peking előremenekült. – Van ugyanakkor tere az együttműködésnek is – állítja a macedón kutató, aki felhívja a figyelmet, a Balkánon a konkurencia is igyekszik minél jobb pozíciókat elfoglalni. – Európaiak, mindenekelőtt Németország, Oroszország és Törökország is érdekeltek a térségben – tette hozzá.