Egy hét múlva kezdődik a horvátországi Dubrovnikban a 16+1 együttműködési fórum szokásos, éves csúcstalálkozója. A Kínát és a tizenhat kelet-közép-európai országot összefogó együttműködésről a budapestieknek személyes emlékei is lehetnek, hiszen 2017-ben a magyar főváros látta vendégül a tagállamok vezetőit.
Idén április 9. és 12. között kilencedik alkalommal találkozik egymással a közösség; az eseményen várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Arról egyelőre keveset tudni, milyen konkrét eredményekkel zárul majd az egyébként gyengélkedni látszó szerveződés csúcstalálkozója, ugyanakkor találgatások kezdődtek, hogy az eddig megfigyelőként részt vevő Görögország csatlakozásával a szervezet 17+1 néven futhat tovább. Ha pedig Dubrovnikban bővítést jelentenek be, az nem csak az együttműködés elhalását firtató találgatásokat cáfolja.
Jelezné a szervezet prioritásait is, a súlypont a Balkánra való áthelyeződésével. Belgrád és Szófia után a mostani a harmadik csúcs, amelyet ebben a régióban szerveznek, ráadásul Athén csatlakozásával Kína egyik legfontosabb térségi partnere társulhat.

Fotó: Reuters
A politikai gesztusoknál beszédesebbek a számok. Kína különösen aktív a Nyugat-Balkánon, az itt elterülő öt ország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, valamint Montenegró és Szerbia a befektetések célpontjaivá vált. 2009 és 2015 között közel négyszeressé nőtt az ide áramló kínai tőke mértéke, 13,5 milliárd dollárról 67 milliárd dollárra. Bár megbízható kimutatás azóta nem készült, a szakemberek egyetértenek abban, hogy a beruházások emelkedésének mértéke is csak nőtt.
– A legóvatosabb becslések szerint is több száz millió dollár kínai tőke áramlott Szerbiába, a legmerészebb számítások pedig tízmilliárd dollárról szólnak – mondta a Magyar Nemzetnek Nikola Jokanovics szerb Kína-szakértő, aki szerint ez a jelenség a nyugat-balkáni régióra általánosságban jellemző. – Az útinfrastruktúra és újabban az energetikai szektor fejlesztése iránt érdeklődnek a legélénkebben a kínai cégek – tette hozzá.