2013 és 2016 között nem következett be jelentős javulás London levegőjének káros nitrogén-dioxid-szintjében, a város egyes területein pedig még rosszabb is lett a helyzet – ismertette a levegő minőségét elemző vizsgálat.
Az adatokat egy héttel azelőtt hozták nyilvánosságra, hogy London belvárosában bevezetik az ultra alacsony károsanyag-kibocsátású zónát (ULEZ), ahová a nem megfelelő károsanyag-kibocsátású járművek a nap 24 órájában, a hét minden napján csak díjfizetés ellenében hajthatnak be, átlagosan 12,5 fontot (4690 forint) kell fizetniük az autóknak a meglévő dugódíj mellett.
A King's College London (KCL) tanulmánya kimutatta, hogy amennyiben folytatódna a 2010 és 2016 közötti tétlenség a levegő nitrogén-dioxid-szintjével kapcsolatban, 193 évre lenne szükség arra, hogy a levegő szennyezettsége a törvényes határértéken belülre kerüljön.
Khan a KCL javaslatai alapján új irányelvekkel hat évre akarja csökkenteni ezt a folyamatot, tehát azt akarja elérni, hogy 2025-re a londoni levegő a szennyezési határértéken belül kerüljön.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a hatalmában álló minden eszközt felhasznál a helyzet kezelésére a város busz- és a taxiflottájának modernizálásától a legnagyobb szabású monitorhálózat létrehozásáig.
Az új kezdeményezést Penny Woods, a Brit Tüdő Alapítvány vezetője is üdvözölte. Emlékeztetett arra, hogy a légszennyezettség súlyos hatással van az egészségre, különösen a gyerekek, az idősek és a tüdő- és szívbetegek egészségére.
New York légszennyezettségének csökkentése érdekében a város vezetése az amerikai városok közül elsőként akar bevezetni dugódíjat. A kezdeményezéssel, amely 2021-től léphet életbe, 2050-re a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkentését akarják elérni.
A tervek szerint a csúcsidőben Manhattanbe behajtó személyautósok 12 dollárt (3400 forint), a kamionok 25 dollárt fizetnének, éjszaka és hétvégén, tehát csúcsidőn kívül pedig kevesebbet. A New York-i dugódíj bevezetéséhez a londoni, stockholmi és szingapúri kezdeményezések szolgálnak mintául.
