Stratégiai csúcs készül Pekingben

Keletre vette az irányt Orbán Viktor: a miniszterelnök ma Kazahsztánban Kaszim-Zsomart Tokajev ideiglenes államfővel, valamint az ország első elnökével, Nurszultan Nazarbajevvel is tárgyal. — Kazahsztán régi, baráti ország Magyarország számára — mondta a Facebook­on közzétett videóüzenetében a magyar kormányfő, akinek küldöttsége Nurszultanból Kínába utazik tovább. A miniszterelnököt Hszi Csin-ping, Kína első embere is fogadja majd a tervek szerint.

Baráti látogatás Askar Mamin kazah kormányfőnél Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor kazahsztáni „megállója” túlmutat egy baráti látogatáson, Pekingnek címzett diplomáciai üzenetként is értelmezhető. Hszi Csin-ping kínai államfő még 2013-ban ugyanis éppen Kazahsztánban hirdette meg Peking globális gazdasági-geopolitikai stratégiáját, az „Új selyemútként” ismert Övezet és út kezdeményezést (BRI).

A magyar kormányfő csütörtöktől a BRI nemzetközi együttműködési fórumán vesz részt Pekingben, a közel negyven vezetőt vendégül látó, háromnapos csúcstalálkozón Orbán Viktor Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnökkel és Li Ko-csiang (Li Keqiang) miniszterelnökkel is tárgyalásokat folytat majd a tervek szerint. A Kazahsztánban, majd Indonéziában útjára bocsátott BRI mára a nemzetközi kapcsolatok egyik központi fogalmává vált. Elsődleges célja, hogy infrastrukturális beruházásokkal növelje a gazdasági pezsgést Eurázsiában, igaz, Peking Új selyemút koncepciója túlmutat a kontinens határain. Afrikai és dél-amerikai államok, sőt Új-Zéland is részese ennek a tervnek, amelynek hatéves fennállása óta 125 ország írt alá Kínával együttműködési nyilatkozatot.

A világpolitika nyugati főszereplőiből ugyanakkor a projekt ellenérzéseket vált ki: az Egyesült Államok és az Európai Unió gyanakvóan tekint Peking grandiózus stratégiájára. A konfliktus értelmezésbeli különbségre vezethető vissza: miközben Peking állítja, hogy a BRI gazdasági kezdeményezés, a nyugati világ szerint Kína a nagyhatalmi törekvéseit leplezi tervével. Az Egyesült Államok tavaly elfogadott nemzetbiztonsági stratégiájában először nevezték meg Kínát biztonsági kihívásnak, amit Washington egyre aktívabb diplomáciával szorít vissza. Kemény üzenetnek tekinthető, hogy a holnap kezdődő csúcstalálkozóra az Egyesült Államok nem küld magas rangú delegációt. Ami azonban Pekingnek a legjobban fáj, az a kínai kereskedelmet sújtó, több mint egy éve elhúzódó gazdasági háború. Múlt héten ülésezett a Kínai Kommunista Párt döntéshozó testülete, és ezen a politikai bizottságot elnöklő Hszi Csin-ping ismét a külső gazdasági nyomásgyakorlás következményeire figyelmeztette a vezetést.

Baráti látogatás Askar Mamin kazah kormányfőnél
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ezt próbálja meg kihasználni az EU. Látványosan felélénkültek a kapcsolatok Brüsszel és Peking között: e hónapban került sor az EU–Kína csúcstalálkozóra, valamint a Pekinget és a közép-kelet-európai országokat tömörítő 16+1 együttműködési fórum értekezletére is. A pekingi központú Charhar Intézet vezető elemzője, Csao Minghao (Zhao Minghao) lapunknak elmondta: a kétoldalú egyeztetések a BRI fórumán folytatódnak.

– A nézeteltérések ellenére látványosan bővül az együttműködés a felek között – fejtette ki a kínai kutató, aki szerint különösen az infrastrukturális együttműködésben van lehetőség, hiszen a kínai beruházások jól kiegészíthetnék az uniós fejlesztési terveket. Szintén az infrastruktúra fejlesztését helyezi a középpontba a hétfőn megjelent, hivatalos BRI-jelentés is. A pekingi kormány által közölt dokumentum emlékeztet, továbbra is az infrastruktúra-beruházások állnak a projekt középpontjában.

A dokumentum szerint a problémák ellenére javult a BRI-ben részt vevő országok közötti összeköttetés, és ez 2013 és 2018 között 6 ezer milliárd dollárral, vagyis 27,4 százalékkal növelte a kereskedelmet. Mindez arra utal, a most kezdődő csúcstalálkozón is az infrastrukturális beruházások kerülnek majd a fókuszba. Erről Orbán Viktort is tájékoztathatták, idézett videóüzenetében a kormányfő jelezte: Magyarország gazdasági fellendülést vár a BRI-től, aminek döntő eleme a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítése.