Szemétháborúval fenyeget Duterte

A délkelet-ázsiai országoknak már egy ideje elegük van abból, hogy a fejlett Nyugat szemétlerakónak nézi őket, s hajórakományszámra szállítja a környezetre veszélyes, feldolgozható vagy feldolgozhatatlan hulladékot a Távol-Keletre. Most a Fülöp-szigetek sokallt be, s elnöke megüzente Kanadának: sürgősen vegye vissza szemetét.

Megteltek a kukák Kanadában, de a miniszterelnök egyelőre nem tudja, mitévő legyen Fotó: Reuters

Kész „szemétháborút üzenni” Kanadának Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök (képünkön), amennyiben az észak-amerikai állam nem viszi vissza Manilából egy kanadai cég, a Chronic Plastics által évekkel ezelőtt odaszállított több ezer tonna hulladékát.

– Talán már a jövő héten figyelmeztetni fogom Kanadát, hogy jobban teszi, ha hazaviszi a szemetét, különben odahajózok a konténerekkel és rájuk borítom a tartalmukat – mondta Duterte a CNN helyi kirendeltsége szerint.

Megteltek a kukák Kanadában, de a miniszterelnök egyelőre nem tudja, mitévő legyen
Fotó: Reuters

A hírcsatorna irodája úgy tudja, hogy 2013-ban és 2014-ben 2450 tonna szemetet raktak ki 103 konténerben a szigetországban. A konténerek hivatalosan feldolgozásra odavitt műanyaghulladékot tartalmaznak, de az ellenőrzés során kiderült, hogy lényegé­ben feldolgozhatatlan szemétről van szó, amely importengedély nélkül, tehát illegálisan került az országba.

Egy tavalyi vizsgálat azt is kiderítette, hogy a rakomány a manilai környezetvédelmi minisztérium egyik államtitkárának a megvesztegetésével kerülhetett a partra, ahol azóta is elhagyott áruként tartják számon.

Duterte kirohanásának hatására Kanada manilai nagykövetsége tegnap nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, a két ország illetékesei már dolgoznak a szemét eltávolításának és feldolgozásának ügyében.

A Fülöp-szigeteki külügyminisztérium egyébként először 2015 szeptemberében fordult a kanadai kormányhoz az „ott felejtett” konténerek ügyében, kérve, segítsenek az eltávolításban. Ottawa azóta a közbelépésre felszólító diplomáciai jegyzékeket azzal utasítja vissza, hogy a kanadai törvények nem teszik lehetővé magánexportőrök kényszerítését hulladékuk visszavételére.

2017 novemberében, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) csúcsértekezletén Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megígérte, hogy megvizsgáltatja, milyen joghézag köti meg kormánya kezét. Továbbá „reméli, meg fogják találni a megfelelő megoldást”. Azóta sem történt semmi.

A szemétkérdésen kívül más ügyek is feszültté teszik a két ország közti kapcsolatokat. Tavaly Manila visszamondott egy 233 millió dolláros, tizenhat helikopter vásárlásáról szóló kanadai ügyletet, miután Ottawa aggodalmát fejezte ki, hogy a lázadók ellen akarják bevetni őket. Az említett 2017-es ASEAN-csúcs végén pedig Duterte amiatt hordta le Trudeau-t, mert a kanadai kormányfő kétségbe vonta az elnök drogháborúban alkalmazott módszereit.

Fotó: Reuters

A CNN megjegyzi, hogy a világban mind nagyobb mennyiségben keletkező és felhalmozódó hulladék – különösen a veszélyes hulladék – megnyugtató kezelése egyre inkább kérdéses lesz.

Eddig ugyanis, hosszú évtizedekig, a fejlett országok Ázsiába és Afrikába szállították szemetüket „feldolgozásra”, ám ez a gyakorlat most már erősen változóban van.

Kína például 2017-ben 24-féle szilárd hulladék bevitelét tiltotta meg, tavaly pedig még 32 tételt tett feketelistára a környezet védelme érdekében. Ennek következtében a fejlett országokban halmozódik az exportálhatatlan szemét.