Törökország az Európai Unió kapujában ragadt

Egyre gyakoribb kampánytéma az Európai Unióban a Törökországgal való csatlakozási tárgyalások felfüggesztése. Szakértők ugyanakkor egyetértenek abban: noha jelenleg az időzítés nem a legjobb a tárgyalások felfüggesztésére, az uniós blokk és Törökország egymástól való kölcsönös függősége miatt drámai változás nem vár­ható a kapcsolatokban.

Kampánytéma lett az EU-ban élő török diaszpóra Fotó: Reuters

Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: megszokhattuk, hogy a törökországi kampányok során éppúgy, mint az EU-tagállamok választási hajráiban, sokkal erősebben fogalmaznak a politikusok az országok közötti kétoldalú kapcsolatokról. A Törökország-kutató szerint ennek következményeként elsősorban a speciális partnerkapcsolat fenntartása került előtérbe.

Emlékeztetett, Törökország hosszú ideje a vámunió tagja, ahogy NATO-tagként és a 2016-os menekültügyi megállapodás révén is fontos szövetségese az EU-nak. Mint mondta, az EP többször – legutóbb márciusban – fogadott el a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére felszólító határozatot, ám a döntés az Euró­pai Tanács elé kerül, ahol az állam- és kormányfők láthatóan nem nagyon hajlandók a kapcsolatok megszakítására.

Hazánk mindig is támogatta Ankara EU-csatlakozását, az utóbbi időben pedig a biztonsági dimenzió erősen megjelent a magyar külpolitikában. Ennek következtében Törökország felértékelődött – magyarázta a kutató, hozzáfűzve, Budapest Berlinhez vagy Párizshoz képest kisebb súlyú tagállamként sokkal szabadabban tehet gesztusokat Ankara felé. Így elsősorban a haszonmaximalizálás és a különböző erőcentrumok közötti egyensúlyozás jellemzi hazánk Törökország-politikáját.