Boris Johnsonra fogadnak a toryk

Hárman estek ki csütörtökön a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási szavazássorozatának első fordulójában, amelyben a legesélyesebbnek tartott jelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter kapta a messze legtöbb voksot. A győztes személye — aki bizonyosan férfi lesz, hiszen minden nő kiesett — a nyár közepére derülhet ki, az illető a miniszterelnöki poszton is követheti majd a brexit körüli huzavonába belebukott Theresa Mayt.

Magyar Nemzet
2019. 06. 14. 10:36
PM hopeful Boris Johnson leaves his home in London
Az egykori brit külügyminiszter népszerű a Konzervatív Pártban Fotó: Simon Dawson Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tíz jelölt szállt versenybe a távozó Theresa May brit miniszterelnök konzervatív pártvezetői tisztségéért. A mezőnyt az alsóházi tory frakció sorozatos szavazásokkal két főre szűkíti; e szavazások első fordulóját bonyolították le tegnap, a továbbiakat pedig a jövő héten tartják. A választás lebonyolításáért felelős frakciótestület, az 1922 Bizottság bejelentése szerint az első fordulóban – amelyben a 313 fős frakciólétszám legalább öt százalékának megfelelő voksra volt szükség a bennmaradáshoz – Boris Johnson végzett a mezőny élén 114 szavazattal.

Mark Harper egykori kabinettag, Esther McVey volt munkaügyi miniszter és Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője ugyanakkor kiesett a versenyből. Ez egyben azt is jelenti: női jelölt nem maradt. Johnson mögött a második helyen Jeremy Hunt külügyminiszter végzett 43 frakciószavazattal, Johnson tehát – akit a londoni fogadóirodák kezdettől fogva a legesélyesebbnek tartanak – 71 szavazattal többet szerzett nála.

Utánuk Michael Gove környezetvédelmi miniszter (37 voks), Dominic Raab volt brexitügyi miniszter (27), Sajid Javid belügyminiszter (23), Matt Hancock egészségügyi miniszter (20) és Rory Stewart nemzetközi fejlesztési tárcavezető (19) következik, írta a távirati iroda. Jövő keddre valószínűleg ismét több jelölt kiesik, csütörtökre pedig már csak ketten maradhatnak versenyben. Közülük – ha egyikük sem lép vissza a másik javára – a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással May utódját, aki egyben az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz. A jelenlegi ütemterv alapján a megválasztott utód a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt. A fogadóirodákon kívül a brit sajtó és az elemzők is gyakorlatilag biztosra vették, hogy Johnson, a párt keményvonalas brexittáborának frontembere az első helyen jut tovább. Jelentős figyelem kíséri ugyanakkor Gove szereplését is, miután a miniszter a hét végén beismerte, hogy húsz évvel ezelőtt, még újságíróként kokaint fogyasztott.

Az egykori brit külügyminiszter népszerű a Konzervatív Pártban Fotó: Reuters

May egy hete távozott a Konzervatív Párt éléről, mindenekelőtt amiatt, mert a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval tavaly novemberben elért megállapodást. May az utódja megválasztásáig mindkét tisztségét ügyvezető minőségben tölti be. Mint közölte, a későbbiekben is képviselő marad.

A bíróság kezében Assange sorsa

Aláírásával ellátva továbbította Sajid Javid azt a kiadatási kérelmet, amelyet az amerikai igazságügyi minisztérium intézett Londonhoz Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatási ügyében. – A végső döntés a bíróságok kezében van – közölte tegnap a brit belügyminiszter londoni sajtóbeszámolók szerint. Assange-t két hónapja tartóztatták le Ecuador londoni nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol pedig nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána. Az Egyesült Államokban eközben a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják. Washington a mindenkori egyik legnagyobb számítógépes támadással vádolta meg a WikiLeaks alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt – köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat – lopott el és szivárogtatott ki. Nemrég 17 újabb vádpontot ismertettek ellene; Assange több évtized börtönre számíthat, ha elítélik.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.