Az indiai miniszterelnök, Narendra Modi szerint ez az akció azért született, hogy bizonyítsa, az ázsiai hatalom a világűrben is képes megvédeni érdekeit. Ugyanakkor a külügyminisztérium azt mondta, Indiának nem áll szándékában az űrfegyverkezés. Az viszont igenis szándékában áll, hogy 2022-ben embert juttasson Föld körüli pályára – az 1,4 milliárd dollárra becsült program vezetői azt ígérik, hogy három indiai űrhajós hét napon át kering a Föld körül. Legalább ilyen ambiciózus terv, hogy 2030-ra önálló űrállomást építenek – feltéve, hogy sikerrel jár az emberes űrutazás.
– Nagyon kis méretű űrállomást építenénk, ahol elsősorban mikrogravitációs kísérleteket tervezünk – mondta a múlt heti programismertetésen Sivan. Valóban kicsi lesz az indiai űrállomás, hiszen a tömege 20 tonna körül alakul, és 15-20 napra nyújthat szűkös teret a három űrhajósnak.
Jelenleg a 420 tonnás Nemzetközi Űrállomás az egyetlen működő, állandóan lakott berendezés a Föld körül.
Az első nőt vinnék fel az amerikaiak
A görög mitológiában Apollón (a rómaiaknál Apollo) ikertestvére Artemis, a Hold és a vadászat istennője. A XX. századi amerikai Hold-missziók az Apollo nevet kapták, az amerikai űrügynökség (NASA) a következő években az Artemis program keretében akar ismét űrhajósokat küldeni a Holdra. Égi kísérőnkön utoljára 1972-ben, az Apollo–17 űrhajósai jártak. Azóta csupán néhány szonda landolt a felszínén. Idén márciusban Mike Pence amerikai alelnök, a Nemzeti Űrtanács vezetője arról beszélt, hogy fel kell gyorsítani a Holdra való emberes visszatérést, amire 2024-es határidőt jelölt meg. – A tisztánlátás végett: a Holdra lépő első nő és a következő férfi egyaránt amerikai állampolgár lesz, aki amerikai földről indul amerikai űrhajó fedélzetén – jelentette ki a politikus. (Jelenleg tizenkét női asztronauta dolgozik a NASA-nál.) Nem sokkal később arról szóltak a hírek, hogy a Trump-kormányzat 1,6 milliárd dollárral szeretné emelni a NASA 2020-as költségvetését, hogy felpörgesse az új holdprogramot. A harmincmilliárd dollárra becsült fejlesztés részeként Hold-pályán keringő űrállomás épül, a Lunar Gateway, amire rákapcsolódhatnak a Földről érkező űrhajók. A 380 ezer kilométerre keringő Hold ismételt meghódításához az eddiginél több pénzt kell adni az SLS (Space Launch System) néven ismert rakéta és az Orion űrhajó fejlesztésére. Kétfokozatú program formálódik: 2024-ben ismét ember lép a Holdra, négy évvel később pedig körülötte, illetve rajta állandó bázis létesül. Mindkettő célja felkészülés a következő nagy ugrásra: embert küldeni a Marsra. (Ö. Z.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!